Még 2023 legvégén jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelynek értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden távfűtéses lakásban be kell vezetni a fűtési költségmegosztás távleolvasós rendszerét, amennyiben teljesülnek a jogszabályban meghatározott feltételek, s ugyanez igaz a melegvízfogyasztás mérésével kapcsolatban is. Azokban az épületekben tehát, ahol eddig légköbméter alapján számlázták ki a fűtésdíjat, igen sok teendő lesz, ezért a Széphő Zrt. tájékoztató fórumot szervezett a székesfehérvári közös képviselők, társasházkezelők számára, hogy a felkészülést gyakorlati tanácsokkal is segítsék.

A távhőszolgáltató Lévai termében rendezett találkozón – amelyen Székesfehérvár Önkormányzatát Mészáros Attila alpolgármester képviselte – nem csak társasházkezelők vettek részt, hanem a téma fontossága miatt azok az önkormányzati képviselők is, akiknek számos panelépület van a körzetében. A fórum résztvevőit Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója köszöntötte, gyors áttekintést adva a jogszabályi változásokról. Mint elmondta, egy 2012-es EU-direktíva előírásait ültette át most a törvényhozó a magyar jogrendbe.

Első lépésként azoknak a távfűtött társasháznak, ahol van felszerelve működőképes költségmegosztó, nyilatkozniuk kell 2025. február 28-ig a Széphő felé ennek meglétéről, illetve arról, hogy azok adatait figyelembe veszik-e a fűtésdíjak kiszámlázásánál. A nyilatkozattétel segítése érdekében a Széphő Zrt. legkésőbb január végéig egy mintát tesz közzé a honlapján. Ott, ahol már fel vannak szerelve költségmegosztók, azok adatait 2025 októberétől mindenképpen figyelembe kell venni a hődíj felosztásakor. Szauter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett dátumot követően a Széphő nem végez majd éves leolvasáshoz kapcsolódó újrafelosztást és a havi átalánydíj is megszűnik.

Azokban az épületekben, ahol nincs felszerelve az említett szerkezet, először műszaki alkalmassági, illetve költséghatékonysági vizsgálatot kell elvégezni lakásonkénti hiteles hőmennyiségmérők felszerelésére. Ha az eredmény szerint túl drága lenne a beruházás, vagy nem kivitelezhető, akkor ugyanezt a vizsgálatot kell megejteni az általában egyszerűbben felszerelhető költségmegosztók tekintetében. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen az jön ki, hogy az elvégzendő beruházás műszakilag nem megoldható, vagy nem költséghatékony, a beruházást nem kell elvégezni.

A költséghatékonyság kiszámítására – a jogszabályban rögzített kizáró feltételeken túl – egyébként egy képlet szolgál, amely megtalálható a 157/2005. (VIII.15.) számú kormányrendeletben. Ez megmutatja, hogy a beruházást követően a költségmegosztó élettartama alatt nagyobb lesz-e a megtakarítás, mint a beruházás és a fenntartás költsége.

A következő fontos határidő 2027. január 31., eddig kötelező nyilatkoznia minden épületnek a Széphő felé, hogy a beruházás megvalósult-e. Ezekről a nyilatkozatokról a hőszolgáltató tájékoztatja Székesfehérvár főjegyzőjét, aki vizsgálatot rendelhet el ott, ahonnan ez a nyilatkozat nem érkezett be, a szankció pedig az elfogyasztott hőmennyiség díjának két és félszerese.

A tájékoztató második felében három, hőmennyiség elosztásával foglalkozó cég képviselője beszélt a részletekről. Az Ista Magyarország Kft. nevében Uzonyi Zoltán, a Brunata-Zenner Kft. képviseletében Szabó Sándor, a Techem Kft. részéről pedig Tófalvi György ügyvezetők mutatták be a kivitelezési lehetőségeket. Mint elhangzott, több esetben kamatmentes részletfizetésre is van lehetőség, sőt, az egyik cég idén március végéig komoly kedvezményt ad a beszerelési költségekből. Arról is szó esett, várhatóan készül egy állami pályázati konstrukció a társasházak költségeinek támogatására, de erről még nincs részletes információ. Mindhárom szakember hangsúlyozta, nincs túl sok idő, ezért azt javasolják a közös képviselőknek, hogy már most tájékoztassák a lakókat, és kezdődjön meg az együttgondolkodás.

A rendezvény végén a társasházkezelők kérdéseire válaszoltak a szakemberek. Többen felvetették, hogy a fürdőszobákban nincs olyan radiátor, amire fel lehetne szerelni a mérőket. Ezzel kapcsolatban Szauter Ákos hangsúlyozta, minden ilyen kérdés esetében külön érdemes megnézni az adott épületet, hogy el lehessen dönteni, kötelező-e a mérősítés. Más képviselők azt firtatták, kötelező-e visszatérni a költségmegosztós elszámolásra ott, ahol ilyen mérőeszközök ugyan már vannak a radiátorokon, de a lakóközösség úgy döntött, hogy a békesség kedvéért egységesen, légköbméter alapján fizessenek a lakók. A válasz szerint az ilyen szituációkat egyedileg kell megvizsgálni. A cél mindenképpen a kevesebb energia felhasználása, ezt pedig leginkább a fűtési rendszerek szabályozásával és a fogyasztás igazságos elosztásával lehet elérni.

(ÖKK)

The post Kötelező lesz a hőmennyiségmérő – tájékoztató a SZÉPHŐ-nél appeared first on Média 24.