Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 80 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött el a hazai zsidóság gettókba tömörítése. Erre emlékezve Székesfehérváron néma főhajtás mellett dr. Cser-Palkovics András polgármester és Csanády László polgármesteri főtanácsadó helyezték el az emlékezés virágait és köveit.

1944-ben ezen a napon a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatási és rendvédelemi szervek megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítást követően az első tömeges zsidó deportálások május 15-én indultak el. Július elejéig a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol azonnali pusztulás várt a deportáltakra.

A kiűzetésre és halálra ítélt embereket Székesfehérváron is a „gettógyűjtőházakba” zárták, majd 1944. június 6-án a város peremére, a vasútállomás melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944. június 10-e és 13-a között már semmilyen élelmezés nem volt, és már itt többen öngyilkosságot követtek el. Az itt összegyűjtött 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Az útra fejenként 2 kg kenyeret és 0,25 kg margarint osztottak. A hitközségi feljegyzések 2866 személy kiszállítását rögzítették. Közülük 1850 székesfehérvári lakos volt. Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból.

Az országban az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

(Bácskai Gergely)

The post Néma koszorúzás a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján appeared first on Média 24.

A konferenciát 1942. január 20-án tartották Berlin egyik délnyugati városrésze, Wannsee egyik villájában, a náci párt és a német kormány tisztségviselőinek részvételével. A tanácskozás célja volt, hogy megbeszéljék a zsidókérdés végső megoldását, az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítését. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során zsidók millióit küldték a halálba.

A vasárnapi megemlékezésen Sipos András, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy Székesfehérváron 2012 óta hagyományosan minden évben megemlékeznek a megrendítő, tragikus kimenetelű konferenciáról, az üldözöttekről, az áldozatokról. Ebben az évben 80 esztendeje van annak, hogy zsidó embertársainkat elkezdték vagonokba rakni és koncentrációs táborokba szállítani. Székesfehérvárról és Fejér vármegyéből mintegy 5.000 ember került Auschwitzba, közülük valamivel több mint 500-an élték túl a megpróbáltatásokat. Az idei holokauszt emlékévben több emlékező programot szerveznek országszerte.

A MAZSIHISZ képviseletében Fináli Péter elnöki tanácsadó arról beszélt, hogy a Wannsee-i konferencia katasztrofális esemény volt, amely megpecsételte a zsidóság sorsát. Soha ne feledjük el: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek, népek, vallások közötti elfogadás megvalósuljon. Erre jó példa a székesfehérvári zsidóság és a többségi társadalom megértése, együttműködése.

Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell, ez kötelességünk! Nem önmagában a 80 évre, hanem az azt megelőző eseményekre is, amelyek a borzalmakhoz, az egyéni szenvedésekhez, a közösségek veszteségeihez, az emberi ésszel felfoghatatlan történésekhez vezettek – hangsúlyozta beszédében Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András felidézte, hogy 2020 márciusában –  Gergely Anna történésszel közösen –  kegyeleti úton vett részt a város képviseletében az auschwitz–birkenaui táborban. Mint fogalmazott, elképzelhetetlen az a szenvedés, ami ott történt és ami a mai napig feldolgozhatatlan traumákat okozott sok családnak, közösségnek, többek között Székesfehérvárnak is.

Dr. Zima András, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt: a Wannsee-i konferencia és annak jegyzőkönyve a népirtás hivatalos német politikává válását örökíti meg. A korábbi, félig meddig ad hoc törekvéseket felváltotta az egyértelmű ipari gyilkolás programja. A XX. század közepén, egy akkor nagyon modernnek számító ideológia nevében, egy rendkívül hatékony állam modern eszközökkel követte el a történelem legszörnyűbb, teljesen irracionális bűnét.

Dr. Sebestyén József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a nácik gyakran leleplezték bűntetteik valódi természetét, a zsidó nép teljes megsemmisítésének tervét, amit végső megoldásnak tekintettek. Egy évtizeden át tartó, fokozatos és egyre súlyosbodó diszkrimináció, üldöztetés és elkülönítés betetőzése lett a zsidók tömeges elpusztítása. Hitler és a nácik szemében az ember értéke nem az egyéniségében, hanem abban rejlett, hogy melyik faji közösséghez tartozott, és a zsidók nem keveredhettek az árja németekkel. Más népeket is ellenségnek tartottak, de a fő ellenség a zsidóság volt. A Raul Wallenberg Egyesület küldetésének tekinti a tények bemutatást, az emlékek publikálását, a fontos helyek megjelölését, valamint a megemlékezést az áldozatokról és az embermentő hősökről.

A köszöntő beszédeket követően a résztvevők a Zsinagóga-emlékműhöz vonultak közös főhajtásra. Együtt helyezte el az emlékezés köveit Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke, Vargha Tamás miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő és dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A megemlékezés Szabó István Hanussen című filmjének vetítésével zárult a Hitközség imatermében.

(Havasi Tímea, fotó: Kiss László)

The post A Wannsee-i konferenciára és a holokauszt 80. évfordulójára emlékeztek appeared first on Média 24.