Az utolsó mérkőzése tökéletesen tükrözte a Vidi egész pocsék szezonját. Akart is, meg nem is, játszott is, meg nem is, a védelem sokat bizonytalankodott, a támadójáték pedig nem volt elég éles, kevés volt az igazán komoly gólszerzési lehetőség. Az első félidőben a sereghajtó volt aktívabb, a második játékrészben inkább a Vidi, de hiányzott a kellő lendület és azok a helyzetek, amelyekkel nyerni lehet egy ilyen fontos meccsen.

A sok kényelmes oldal- és visszapassz rendkívül rossz tulajdonsága ennek a gárdának, a tiszta játékpercek legalább felét ezzel az alibifocival pörgette le a piros-kék alakulat. Ez az a játék, amelyet biztos előnye tudatában szokott egy labdabiztos csapat eszközölni, ám a MOL Fehérvárra egyik sem volt jellemző, alig akadt olyan találkozója, amelyen magabiztosan, több góllal vezetett, az időhúzás vagy éppen döntetlennél „előadott” focigyilkolás pedig sok pontjába került, ha csak a hosszabbításban elbukott egységeket nézzük, kiváltképp.

Ami a mai összecsapást illeti, a csapat játékosainak jelentős részén látszott, hogy szeretne győzni, de valahogy úgy lehetett érezni, mintha meglepte volna őket az, hogy az egyébként tartalékos, már rég kiesett Vasas nem óhajtotta tálcán kínálni a 3 pontot, aztán, amikorra ez biztosan „leesett” Makarenkóéknak, már nem tudtak kellőképpen felpörögni és önerőből lezárni a bennmaradás kérdését.

A mérkőzést Juhász Roland sportigazgató társaságában nézte végig Garancsi István klubtulajdonos, aki többször csodálkozott rá csapata nem éppen príma produkciójára, vagy éppen fogta a fejét attól, amit látott. Remélhetőleg azért mindketten belenéznek majd a tükörbe és levonják a megfelelő konzekvenciákat, merthogy ebben a szégyenközeli idényben az ő rengeteg hibájuk is benne volt, éppen úgy, mint a már télen távozott korábbi sportigazgatónak, Sallói Istvánnak.

Végül a Puskás Akadémia volt olyan szíves és nem lazázta el a Honvéd elleni találkozót, nem akármilyen őrült hajrában tartotta otthon a 3 pontot, s bár a DVSC Újpest elleni 2-0-ás sikere okán nem léphet fel a dobogóra, ami már az utolsó 10-15 percre nyilvánvaló lett, végig küzdötték a találkozót. A 88. percben egy kontra végén szerzett vezetést a Puskás, ám alig másfél perccel később volt Vidisek „akciójából” egalizált a Honvéd! Zsótér jégkorongos módra erőből, félmagasan belőtt bal oldali szabadrúgásába Szolnoki Roland furcsa karaterúgásra hajazó mozdulattal ért bele, ami a meglepett kapus kezei fölött csapódott a hazai hálóba. Ennek az öngólnak nem lett végzetes jelentősége a Vidire nézve, mert a hosszabbításban újabb gólt ért el Favorov jóvoltából a PAFC.

A végén a fővárosi játékosok rogytak le a gyepre fájdalmas gondolatokkal, míg a Vidisek fellélegezhettek, bár nem éppen boldogan, mivel a szurkolók a bennmaradás ellenére nyomatékos hangot adtak nemtetszésüknek, az „egyszerűen ku.va gyenge!” rigmus kiabálásával.

Most fel lehet lélegezni a Sóstón, holnaptól azonban el kell kezdeni a takarítást a keretben és az irodákban egyaránt! Nem lehet, hogy csak néhány játékos és a szakmai stáb vigye el mindig a balhét, a vezetőség ordas hibáinak is kell, hogy legyen következménye! A keret felét – nincs mese – ki kell cserélni, miként a legfontosabb vezetői posztokon is váltani szükséges! Nego már a mai meccs előtt bejelentette, hogy 8 év után távozik, ő a dominósor első beboruló eleme… Várjuk a mielőbbi további híreket!

The post Labdarúgó NB I: a Puskás segítségével maradt bent a Vidi appeared first on Média 24.