„Jelen tudásunk szerint két periódusban történt a városfal építése. Az első, amit a Nemzeti Emlékhelyen korábban megtaláltunk, Szent Istvánhoz köthető fa-föld szerkezetű védmű. A másik a valószínűleg ennek visszabontása során kiépített szintén fa alapozású – a mocsaras terület miatt – kőfal kiépítése a XI. század közepén.” – mondta el a legújabb lelet kapcsán Pokrovenszki Krisztián, ásatásvezető régész.

A most megtalált leletnek azért van nagy jelentősége, mert közelebb viheti a kutatókat ahhoz, hogy sikerüljön megállapítani, mennyi idő alatt építhették körbe Fehérvárt kő városfallal. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték a Szent István Király Múzeum szakemberei az első eredményeket, miszerint a XI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.

„A reménysugarat az adja, hogy egy gerenda benyúlik a kőfal alá, arra merőleges irányban. Több ilyen gerendahelyet is találtunk, melyeknek a feltárása még zajlik.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum főigazgatója.

(SZIKM – Látrányi Viktória)

The post Újabb mérföldkő: megvan a kőfal alapozása? appeared first on Média 24.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész mesélt a nyílt napra érkezőknek a leletanyagról, amely Szent István korából került elő. A feltárt fa-föld szerkezetű falrészt csak rövid ideig lehetett megnézni.

A főigazgató azt is elmondta, hogy az egy éve zajló ásatási munkálatok kezdeti eredményeiből is már kirajzolható volt a védmű szerkezete, de az igazi szenzáció csak ezután következett: a mélyülő régészeti szelvényben egyre jobb minőségű faleletek kerültek elő. És végül eljutottak odáig, hogy egy értékelhető faszerkezet is előkerült, mely dendrokronológiai szempontból, azaz a faévgyűrűk alapján is vizsgálható.

„Úgy gondoltuk, hogy az érdeklődőknek, mindenképpen látniuk kell, hogy Szent István korából ilyen leletanyag került elő. Ez a város építéséhez, alakulásához szervesen hozzákapcsolódik, 1000 évvel ezelőttről. Sajnos sokáig nem tudjuk ezeket a leleteket bemutatni, mert a napsugarak károsítják, tehát vagy vissza kell minél hamarabb temetni, vagy felszedni és megfelelő módon tárolni.” –  fogalmazott Pokrovenszki Krisztián.

Szücsi Frigyes régész felidézte azt is, hogy a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték az első eredményeket, miszerint a XXI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. A régészek 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.

„Jelen állás szerint kijelenthetjük, hogy ezen a szakaszon ez Székesfehérvár legkorábbi védműve. Ez egy sáncvár volt. Egy fa-föld szerkezetű védmű, amely gyakorlatilag a teljes, mai történelmi belváros területét körülölelte. Ezt úgy kell elképzelni, hogy laikusoknak is érthető legyen: úgynevezett kazettákat, tehát ilyen dobozszerű, fából ácsolt szerkezeteket hoztak létre benne, egymás mellett és fölött. Ezeket megtöltötték földdel, valamelyest bedöngölve ebbe a földet, és így egész magasra tudták felépíteni ezt a sáncvárat. – ismertette Szücsi Frigyes.

A Jókai utcai ásatásokon előkerült nagy mennyiségű leletanyagnak és leletösszefüggéseknek köszönhetően a 11. századon belül el tudnak különíteni két építési periódust a szakemberek: egy korábbit, ami még Szent István korában épülhetett fel és elmondható, hogy az egy fa-föld szerkezetű fal. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte a mai történelmi belváros teljes területét.

A régészek úgy látják, hogy a sáncvárat, amelyet minden valószínűség szerint Szent István király építtetett, visszabontották és megerősítették kőfallal. Erre a német fenyegetés miatt volt szükség. A nyílt napon a leletanyag dendrokronológiai vizsgálatairól is hallhattak az érdeklődők Horváth Emiltől.

„Sajnos ezek a minták nem a legjobbak, elég korhadtak, viszont végül is jól lehetett értékelni őket. Azt már előzetesen kijelenthetjük, hogy az ezredik év fordulójára datálható majd. Ezt még nem akarom elkiabálni, még több mintára van szükségünk, de már az adatok így is megbízhatóak és jól datálhatóak.”  – ismertette Horváth Emil az elsődleges adatokat.

A szakember hozzátette, a statisztikai mintához 10-15 megfelelő hosszúságú mintára van szükség, amelyeknek legalább 40-50 évgyűrűt kell tartalmazniuk. A mostani leletek közül volt, amelyikben 150, 170 évgyűrűt is meg lehetett számolni, így jól meg lehet határozni, hogy mely időkből származnak.

(SZIKM, fotó: Simon Erika)

The post Nyílt napot tartottak a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson appeared first on Média 24.

A Szent István Király Múzeum videóját megnézhetik Székesfehérvár YouTube csatornáján: https://youtu.be/cwHCy53Sx3o

The post Különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben appeared first on Média 24.

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül, ami kuriózumnak számított akkoriban és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhelyen. Az ásatás célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a régészek, hogy valóban ezt a teljes területet ölelte-e körbe ez a monumentális védmű.

„Sikerült szerves anyagot találnunk. Sajnos nem olyan jó állapotú, mint reméltük. Valószínűleg a dendrokronológiai vizsgálatra nem, de például C 14-es vizsgálatra már alkalmas lehet. Azért fontos ez a kutatás, mert ezáltal közelebb kerültünk ahhoz, hogy Szent István király korában épülhetett vagy netán ez egy másfajta védműnek a részét képezi.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián a múzeum főigazgatója, az ásatás vezetője.

A Szent István Király Múzeum főigazgatója azt is elmondta: az, hogy melyik építési periódushoz tartozik az alapozás, további vizsgálatot igényel. Ismert, hogy a 11. századon belül el tudnak különíteni két építési periódust a szakemberek: egy korábbit, ami még Szent István korában épülhetett fel és elmondható, hogy az egy fa-föld szerkezetű fal. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte a mai történelmi belváros teljes területét.

A korábbi kutatásokból tudható, hogy rengeteg faanyagot használtak fel az egykori építések során. „Ezek a fák a 8- 9. század folyamán növekedtek, még az úgynevezett avar korban, késő avar korban. Nem véletlenül mondjuk ezt így viccesen a kollégákkal, hogy avar gyerek ültette, magyar gyerek kivágta. Azok a fák, amik még 200-250 évvel ezelőtt növekedtek, azokat kivágva felhasználták a várfal alapozásában.” – mondta el Szücsi Frigyes régész.

A most talált szerves anyagmaradványok és fa leletek segíthetik majd a kormeghatározást. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.

Pokrovenszki Krisztián elárulta, hogy egyre nagyobb számban kerülnek elő a fagerendák lenyomatai. Ami külön érdekesség, hogy az iszapos talaj megőrizte az azóta elkorhadt vagy nagyon rossz megtartású gerendák alakját. A megtalált leletanyagot a régészek körbebontják és mindegyik lenyomatról 3D-s Lidar felvételek készülnek.

2024. március 21-én, csütörtökön 15 órától nyílt nap lesz a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson. A részvétel a nyílt napon ingyenes, de kizárólag saját felelősségre történik – a területen folyó földmunkálatok és a helyszíni adottságok miatt. A programra előzetes regisztráció szükséges a marketing@szikm.hu email címen legkésőbb 2024. március 21-én 12 óráig.

(SZIKM)

The post Megtalálták a középkori városfal alapozását? – nyílt nap lesz az ásatáson appeared first on Média 24.

A kapcsolódó videó a város YouTube-csatornáján elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=VadSKUqgjck

(Szent István Király Múzeum – Látrányi Viktória)

The post Ritka leleteket találtak Csákberényben az avar kori temető feltárásánál appeared first on Média 24.