1956. december 4-én nőtüntetés zajlott Budapesten, ez volt az utolsó a forradalom fővárosi tömegmegmozdulásai közül. A mozgósításnak köszönhetően asszonyok, lányok ezrei vonultak a fővárosi Hősök terére, és kezükben egy szál virággal kifejezték a szabadságharc melletti kitartásukat. A következő napokban több nagyvárosban szimpatizáns események zajlottak. Székesfehérváron december 7-én a bátor helyi asszonyok és lányok szerveztek néma tüntetést. Tiszteletükre 2021-ben emléktáblát avattak a Hősök terére vezető lépcsősor mellett, a Városháza épületének falán.

Hétfőn megemlékezést szerveztek az emléktáblánál, ahol koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter alpolgármester, Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője, Östör Annamária és Békési Ferencné önkormányzati képviselő, továbbá dr. Kovács Péter, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal igazgatója. Ugyancsak megkoszorúzta a táblát a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nevében dr. Pásztor Eszter önkormányzati képviselő.

A csendes megemlékezés főhajtással zárult.

(ÖKK/MEDIA24.hu)

#1956osforradalom #megemlékezés #koszorúzás #önkormányzat

The post Néma koszorúzással emlékeztek az 1956-os fehérvári asszonytüntetésre appeared first on Média 24.

A Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar kíséretével, a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét október 23-án délután a megemlékezés. A katonai díszőrség felállítása után néma koszorúzással rótta le tiszteletét 1956 hősei és áldozatai előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás országgyűlési képviselő, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Tanárki Gábor főispán. Az emlékkeresztnél elhelyezték koszorúikat a rendvédelmi szervek, az egyházak, a pártok képviselői, valamint az emlékező polgárok is, majd a tiszteletadás a Szózat hangjaival zárult.

Az ünnepség idén a Vörösmarty Színházban folytatódott, ahol elsőként Székesfehérvár polgármestere szólt: „A történelem kevés nemzetet és nemzedéket állít akkora próbatétel elé, hogy egy gonosz birodalommal, vagy egy végletekig hazug ideológiával szemben szinte a semmiből kelljen egyéni és nemzeti szabadságát újra és újra kivívnia.” – kezdte beszédét dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hazánk és városunk elmúlt fél évezredében számos próbatétel volt, ám ezek közül az 1956-os forradalom kiemelkedik: időben Ők állnak hozzánk legközelebb és élesen láthatjuk, hogy nem pusztán külső hódítókkal, elnyomókkal, hanem hatalomvágyó, gátlástalan hazai kiszolgálóikkal is meg kellett küzdeniük.

„A mi nemzedékünk: a szabadság örököse. Éppen ezért szeretnék mindenkit óva inteni attól, hogy ezt a felbecsülhetetlen értéket könnyelmű történelmi párhuzamokkal csorbítsa. (…) Önző, hatásvadász célból használni olyan vérrel és szenvedéssel teli fogalmakat, mint a diktatúra, egyenlő ezeknek a szavaknak a kiüresítésével és a valódi terror relativizálásával. A valódi terroréval, melyben valóban elég volt egyetlen félreérthető mondat, egy elmés vicc, egyetlen „macskás fadísz”, és azonnal családok szakadtak szét, életek mentek tönkre, ahol a humor megtorlása Recsk pokla, a kritika büntetése az Andrássy út 60. bitófája volt. A politikai célokból való összehasonlítás – akár csak a sugalmazása is – tehát nem a mai viták súlyát emeli fel, hanem eleink áldozatát alacsonyítja le.” – fogalmazott a polgármester, aki szerint „az igazi tiszteletadás az, ha képesek vagyunk a különbségeinken felülemelkedni, közös célokat találni, és azokat egységben megvalósítva végül egy olyan várost tovább adni a következő generáció tagjainak, amely környezetében és közösségében is méltó marad Szent István akaratához és 1956 fehérvári fiataljainak álmaihoz.” – osztotta meg gondolatait az emlékezőkkel dr. Cser-Palkovics András.

„1989. október 23-a óta ez a jeles nap, a szabadság napja, kettős nemzeti ünnep Magyarországon. Elsősorban az 1956-os forradalom kitörésének napja, és – nem véletlenül – a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja is. Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma, és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar és egyetemes történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.” – emlékeztette a megjelenteket dr. Molnár Krisztián. A Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki azoknak a fiataloknak, akiknek fontos múltunk megértése, és vállalják azt a feladatot, hogy 1956-ot megértessék azokkal a kortársaikkal, akik inkább azonosulnak az uniformizált világgal és az egyéni szabadság fontosságával, s nem szívesen hallják azt, hogy felelősség. Azt pedig, hogy a jövőért érzett felelősség a szabadság igazi záloga, üres frázisnak gondolják. Ezért is példás, hogy itt, Székesfehérváron évről évre lelkes fiatalok jelenítik meg ’56 igaz történeteit, szellemiségét. Dr. Molnár Krisztián szerint az emberek elsősorban nyugalmat akarnak, békét és biztonságot. Nem a küzdelem, a harc, az ellenállás, a folyamatos csatározás a céljuk, hanem az, hogy kiteljesítsék az életüket, tudjanak egyről a kettőre jutni, lássák felnőni az unokáikat, tudjanak szót érteni szomszédjaikkal. „2025-ben a magyar ’56 annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni. Azt mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni.” – jelentette ki dr. Molnár Krisztián, aki Albert Camus ’56 első évfordulóján írt gondolatait idézte: ’Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!’ Ezt a ’királyi örökséget’, amit Európának az 56-os magyar hősök adtak, mindannyiunknak tisztelnünk, őriznünk és értenünk, követnünk kell ma is, 2025-ben!”– zárta beszédét a közgyűlés elnöke.

Az ünnepi gondolatokat követően a közönség a Teleki Diákszínpad és az Örökség Csoport közös produkcióját nézhette meg. A Somos Ákos által írt és rendezett darab – amelynek koreográfusa Rovó Tamás volt – méltón, mégis modern, a ma fiatalsága számára is érthető, befogadható módon tisztelgett az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei, az álmodók és mártírok emléke előtt. A dráma Az ember tragédiája egyfajta továbbgondolásaként azt mutatta be, mit tapasztalna, mit érezne Ádám, Éva és Lucifer, ha még egyszer időutazásra indulnának és eljutnának egy olyan korszakhoz – a magyar forradalomhoz – amikor az eszme tiszta maradt, amikor egy nép a kezébe vette saját sorsát. Az előadás kiváló vendég-szövegei – Bereményi Géza, Likó Marcell, Székely János, Szüdi György és Vas István művei – elemi erővel ragadták meg a közönség figyelmét, megidézve a korszak hangulatát és a hétköznapi hősöket, így az sem véletlen, hogy az ifjú színészeket ötször tapsolta vissza az emlékező közönség. Méltó ünnep, méltó örökség volt ez 1956 szellemében, ami megerősítette, hogy a szabadság eszméje nem halványul el, amíg őrizzük egymást és történelmünket.

Aki szeretné megnézni az 56-os szín című előadást, az pénteken 19.40-től megteheti ezt a Fehérvár TV csatornáján!

(ÖKK, Media24, fotó: Mátay Balázs, Simon Erika)

The post Néma koszorúzás és 56-os szín – méltó módon emlékezett Fehérvár a forradalom és szabadságharc hőseire appeared first on Média 24.

Az imádságos megemlékezésen a közös himnuszéneklést és a Szent Imre iskola 12. osztályos tanulója, Szűcs Boglárka versmondását (Nagy Gáspár Október végi tiszta lángok című versét olvasta fel) követően a Vörösmarty Színház igazgatója, Dolhai Attila tolmácsolta ünnepi, emlékező gondolatatait, tisztelettel és hálával fejet hajtva azok előtt, akik életüket adták a szabadságért, a demokráciáért és az igazságért. „Az októberi napok története örök tanúságtétel arról, hogy az emberi méltóság és a szabadság iránti vágy elpusztíthatatlan!” – fogalmazott, majd Bibó István szavait idézte: „…A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem…”

Őseink azonban hittek a szabadságban, s ha mi is hiszünk, megszületik bennünk a remény arra, hogy képesek vagyunk újra tenni a békéért! E nemzet sokszor bizonyította, hogy képes elfogadni a nehéz időket és képes újra szülni a szabadságát.

Azok, akik a szenvedéseikben kitartottak, hittek a feltámadásban! Hitük olyan erős volt, hogy közös cselekvésre buzdította őket, ami – ha rövid időre is – elhozta a mámorító szabadságot! „Most, amikor a kihívások és az eltérő vélemények gyakran szétválasztanak bennünket, emlékezzünk azokra az értékekre, amelyekért elődeink közösen harcoltak. Legyen az 1956-os forradalom emlékezete számunkra iránymutató, hogy mindig kiálljunk az emberi méltóságért, a szabadságért – közös értékeinkért és az oly törékeny összetartozásért!” – fogalmazott a színházigazgató.

Az emlékező beszédet a történelmi egyházak képviselőinek imádsága követte. A hősökért és áldozatokért Spányi Antal megyés püspök, Tavasz Kristóf református lelkész, Bencze András evangélikus lelkész és Merényi Zoltán baptista lelkipásztor mondott imát, majd – mások mellett – közös koszorút helyezett el Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Tanárki Gábor, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főispánja, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A Székesfehérvári Püspökség eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult.

Délelőtt az Ötvenhatosok terén álló emlékműnél Patik Ferenc és Molnár Tamás székesfehérvári önkormányzati képviselők, valamint Kozári Kristóf, a Fejér Vármegyei Közgyűlés tagja rótta le tiszteletét.

A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumában ugyancsak délelőtt emlékeztek az iskola egykori diákjára, az 1956-ban hősi halált halt Bartók Józsefre. A koszorúzáson az oktatási intézmény vezetősége mellett részt vett Bartók László, az ’56-os hős unokaöccse, Békési Ferencné, Deák Lajosné és Patik Ferenc önkormányzati képviselők, Dr. Szabó Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, valamint a Történelmi Vitézi Rend képviselői is.

A Zichy ligetben, Keszei István költő emléktáblájánál dr. Kovács Zsoltné önkormányzati képviselő, Lehrner Zsolt alpolgármester és dr. Szabó Tibor vármegyei közgyűlési alelnök hajtott fejet, majd helyezte el az emlékezés koszorúját.

A szerdai ünnepségek sorát délben a Magyar Király Szálló (Mercure Hotel Magyar Király) ’56-os emléktáblájánál tartott megemlékezés zárta. Itt Róth Péter alpolgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint a Ciszterci Szent István Gimnázium nevében Orosz Ágoston igazgató és John Paul Bayer, a Dallasi Ciszterci Apátság szerzetese koszorúzott.

Nemzeti ünnepnapunkon, október 23-án, csütörtökön 17.00 órakor Székesfehérvár Megyei Jogú Város és a Fejér Vármegyei Önkormányzat szervezésében néma koszorúzást tartanak a Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél, ahova tisztelettel invitálják az emlékezőket.

(Fotó: Bácskai Gergely, Mátay Balázs)

The post 1956: Imádságos megemlékezés és néma koszorúzások Fehérváron appeared first on Média 24.

Október 23-án, csütörtökön, valamint 24-én, pénteken és 25-én, szombaton az I-II-III. övezetben díjmentes lesz a parkolás Székesfehérváron – olvasható a Városgondnokság Facebook oldalán.  A történelmi belvárosba, ami korlátozott várakozási övezet, továbbra is csak engedéllyel lehet behajtani, és a parkolásért is díjat kell fizetni!
A Parkolási és jegyellenőrzési csoport ügyfélszolgálata ezeken a napokon zárva tart.

(Városgondnokság/ÖKK, MEDIA24.hu-szg.)

#parkolás #Székesfehérvár #ünnepek 

The post Ingyenes lesz a parkolás október 23-án és a hosszú hétvégén appeared first on Média 24.

A produkció – melyet Somos Ákos írt és rendezett – tisztelgés az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei: álmodók és mártírok emléke előtt, az egyik legismertebb klasszikus magyar irodalmi mű, Az ember tragédiája egyfajta továbbgondolásaként. Az 56-os szín azt képzeli el, mi történne, ha Madách Imre drámájának alakjai – Ádám, Éva és Lucifer – még egyszer időutazásra indulnának, és eljutnának a forradalom napjaihoz. Az előadásra a Vörösmarty Színház oldalán még lehet ingyenes jegyet váltani – tájékoztatott közösségi felületén Róth Péter.

The post Idén a Vörösmarty Színházban lesz az ’56-os ünnepi előadás appeared first on Média 24.

Csendes megemlékezéssel kezdődött az ünnepi események sora október 23-án Székesfehérváron. Szerdán kora délelőtt a Szent István-székesegyház oldalán lévő ’56-os emlékkeresztnél néma koszorúzással tisztelegtek a város és a vármegye önkormányzatainak képviselői. Az emlékezés virágait közösen helyezte el Vargha Tamás országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Tanárki Gábor, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főispánja.

Koszorút helyezett el a Magyar Honvédség, valamint a nemzetközi katonai szervezetek képviselői, a katasztrófa- és rendvédelmi szervek vezetői, a történelmi egyházak, a politikai pártok, valamint a civil szervezetek képviselői.

A néma főhajtást követően a résztvevők átvonultak a Városház térre és csatlakoztak az emlékezőkhöz. Az ünnepi műsorban idén a Szabad Színház Vasvári csoportja idézte meg a forradalom és szabadságharc eseményeit. Urbán Péter Az utolsó őrség című drámája a Corvin közi forradalmárok történetét dolgozta fel Pongrátz Gergely, a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnokának visszaemlékezései és az 1956-os forradalom egyéb történelmi dokumentumai alapján.  A dráma szereplői elsősorban fiatalok, kamaszok, a szovjet támadás ellen harcoló forradalmárok. A történet egy család – apa, két fia és két unokaöccse – eltérő személyiségein keresztül mutatta be azokat a dilemmákat, amelyek a harcoló embereket foglalkoztatták. A szovjet beavatkozás valószínűsége, a Nyugat segítő szándéka, a béke lehetősége, egy új társadalmi berendezkedés kialakítása körül folytak vitáik. A sorsfordító kérdések mellett emberi mivoltuk is megjelenik, hiszen ők is szerettek küzdöttek, versengtek, veszekedtek egymással.

A halált is megvető, a kristálytiszta remény által tüzelt bátorság évfordulója ez a nap, azé a bátorságé, ami leginkább a fiatalok szívében lakozik, nem is csoda tehát, hogy ezt a bátorságot csakis a ma fiataljai, fehérvári fiataljai tudják a színpadon életre kelteni – e gondolatokkal mondott köszönetet az alkotóknak a város polgármestere a méltó műsorért. Dr. Cser-Palkovics András ünnepi beszédében kiemelte: „Az ember, különösen a döntéshozó előszeretettel keres párhuzamokat és analógiákat a történelemben, ennek oka egyszerű: amikor a láthatatlan jövőről kell döntenünk, akkor minden kapaszkodó jól jön. A jövő formálásából azonban semmilyen okoskodás nem fog biztonsági játékot csinálni, ahhoz sokkal inkább az kell, amit 1956-ban mutattak az ország fiataljai. Bátorság, határozottság és az a tudat, hogy valami náluk nagyobbnak a részesei. „

A polgármester rámutatott: más a forradalomi pillanatok intenzitása és más az éveken át tartó városépítés elvárása. Az előbbi fizikai bátorságot kíván, annak vállalását, hogy az ember akár az életét is képes legyen a hazájáért, a közösségéért, vagy épp a hitéért áldozni. Utóbbihoz ellenben a szellem bátorsága kell, mely nem ritkán a megfontoltság, az önkontroll bátorságát jelenti, miközben a külvilág agressziót és hirtelenséget mutat, vagy vár el. Aki eltalálja, hogy melyik helyzetben melyik bátorságot kell megtalálnia magában és a közösségében: a történelem lapjaira kerül. „Ma, a magyar bátorság őszi ünnepén csak egy dolgot tehetünk: méltósággal emlékezünk 1956 hőseire és a kellő tiszteletet megadva felnézünk rájuk, erőt merítve ebből a történelmi bátorságból. Büszke vagyok arra, hogy Fehérvár fiataljainak hála a mi városunkban idén is így tehettünk. Ezzel adjuk meg azt, ami a hősöknek jár, ezzel készülünk fel a jövőre!” – zárta ünnepi beszédét dr. Cser-Palkovics András.

„Az idő Isten kezében van, és az idő az igazság szövetségese.” – Mindszenty József hercegprímás gondolatával kezdte szónoklatát a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke. Dr. Molnár Krisztián beszédében megemlékezett a fehérvári és vármegyei hősökről, Keszei Istvánról és Tabódy Istvánról. Mint mondta, örvendetes, hogy Fejérben is – a levéltári kutatásoknak köszönhetően- az elmúlt években több helyen jelentek már meg a települési monográfiákban részletek a helyi lakosok 1956-os szerepvállalásáról, magánarchívumokból származó fotókkal együtt; és jelent meg jó néhány önálló kiadvány is, amelyből megismerjük a forradalom és szabadságharc helyi eseményeit.

„Az 1956-os bátor fiatalok évtizedekre átívelő döntése és vállalása utat mutat a mára vonatkozóan is arra, hogy nekünk a szabadság nem menekülés önmagunk elől, hanem éppen ellenkezőleg: a szabadság megérkezés, hazatalálás és nem utolsó sorban vállalása önmagunknak, az értékeinknek, vállaljuk, hogy magyarnak születtünk, hogy kereszténynek születtünk.” A vármegyei közgyűlés elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkezni arról se, „hogy szomszédunkban lassan 3 éve pusztító háború dúl, a helyzet napról napra rosszabb, a harmadik világháború, egy atomháború veszélye soha nem volt akkora, mint napjainkban. Óriási erők akarnak bennünket belenyomni egy mások által folytatott háborúba, de mi kitartunk a magyar válasz mellett! A háborúra a magyar válasz a béke, az azonnali, feltétel nélküli tűzszünet és béketárgyalások.” – hangsúlyozta dr. Molnár Krisztián.

(ÖKK, Media24 – fotó: Mátay Balázs)

The post 1956: méltó fehérvári megemlékezés, utcaszínházzal, koszorúzással appeared first on Média 24.