Montenegrót fogadta és győzte le 3-1-re a jövő évi, németországi Európa-bajnokság selejtezősorozatának utolsó körében a magyar labdarúgó-válogatott. Mivel a másik mérkőzésen Szerbia meglepetésre otthon sem bírt, 2-2-re végzett Bulgáriával, így a mieink akkor is csoportelsőként végeztek volna, ha nem szereznek pontot, Montenegrónak viszont kizárólag egy győzelem és a szerben veresége jelentett volna Eb-részvételt. Egy darabig volt is erre sansz, mivel a bolgárok a hajráig vezettek 2-1-re, miként Szavicsék a Puskás Arénában 1-0-ra, a 66. percig. ekkor azonban jött a varázslat: egy székesfehérvári születésű és a városban nevelkedő fiatal, bizonyos Szoboszlai Dominik elővette a varázspálcáját és másfél perc alatt két remekbeszabott találattal fordított és megnyerte csapatának a mérkőzést!

Már a kezdés előtt pazar látványt nyújtott az egykori Népstadion újraépített verziója, amiről a hazai szurkolók gondoskodtak a szokásos remek koreójukkal, ami ezúttal az „Irány az Eb” felirattal ellátott óriásmolinó és a kemény mag piros-fehér-zöldbe öltöztetett szektora volt.

A találkozó első félideje hazai szempontból igen gyengére sikeredett, mert bár akadt 1-2 kisebb helyzete Marco Rossi csapatának is, a keményen küzdő és a halovány továbbjutási reményébe kapaszkodó montenegrói gárda élesebb, veszélyesebb volt, nem érdemtelenül szerzett vezetést a játékrész hajrájához érkezve Rubezsics révén a 36. percben. A „mezőny legjobbjai” ekkor még a szurkolók voltak, akik lelkesen hajtották a mieinket, tették amit nekik „tönni köll” ilyen helyzetben.

Aztán a második félidő közepéhez érkezve Szoboszlai Diminik felbosszantotta magát – saját bevallása szerint – a montenegrói játékosok kissé provokatív stílusán, kiváltképp a „nyolcas” beszólásain, aki igyekezett kihozni őt a béketűréséből. Ez csak annyiban sikerült, hogy a Liverpool legújabb klasszisa szűk két perc alatt előbb a jobb oldalon lendületből ment át néhány szép csel kíséretében a vendégek védelmén, s lőtt a jobb alsóba az ötös sarkáról, majd a másik oldalon az ötös másik sarkáról is megtette ezt, igaz, ennél a gólnál nem kellett cseleznie sem, jó labdaátvétel és helyzetfelismerés után jött a pontos, bal lábas lövés és 0-1-ről pillanatok alatt 2-1-lett!

Ekkor már a pályán tartózkodott és sok akcióban benne is volt a Vidi karmestere, Kalmár Zsolt, akinek (is) köszönhetően veszélyesebbé vált a magyar válogatott produkciója, nagyot lendítve már ezzel is a találkozó képén.

A harmadik gól – amihez ugyancsak kellett „Szobo”, mert az ő lövése után a kipattanóra érkezett jól Nagy Ádám, aki közelről a kapuba vágta az elé kerülő játékszert – már csak a hab volt a tortán. Jöhetett a közös ünneplés a B-közép előtt, majd az öltözőben a buli, a közös ereszd el a hajam, jókedv, móka, kacagás…