Napjaink egyik slágertémája a Velencei-tó alacsony vízállása, amit sajnos sokan kiváló kampányfogásnak gondolnak, s „világvége” vészharangokat kongatnak, annak ellenére, hogy köztudomású: a tó sokszor kerül már hasonló helyzetbe, nem először most ilyen alacsony a vízállása, sőt, már teljes kiszáradásra is akadt példa, korabeli krónikák szerint az 1800-as évek közepén. A Velencei-tó azonban mindig újraéledt, ami remélhetőleg ezúttal is megtörténik majd, főképp, mert az illetékeseknek is szívügyük a tó helyzete, ők is mindent megtesznek, amit csak lehet. Fontos célnak nevezte a mai alacsony vízállás ellenére kiváló vízminőségű Velencei-tó megóvását a környék területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa, Tessely Zoltán a Figyelőnek adott interjúban.

A fideszes politikus kiemelt feladatának tartja, hogy a szokásos baloldali cirkusz helyett szakmai alapon kerüljön újragondolásra a tó vízutánpótlásának kérdése, azt azonban hangsúlyozta: még ha sekély is a víz, a tó környéke az elmúlt évtizedben soha nem látott természetvédelmi, gazdasági és társadalmi fejlődést ért el, ami jelentősen javította mind az életvitelszerűen itt élők, mind az üdülni, pihenni érkezők életfeltételeit.

– Sokan aggódnak mostanában a Velencei-tóért az alacsony vízszint, a vízminőség és a halállomány helyzete miatt. Ugyanakkor – mint arra a Fejér Megyei Hírlap is felhívta a figyelmet – harminc éve még a mostaninál is kisebb értéket mutatott a vízmérce. Hogyan kommentálná a kialakult helyzetet?

– Először is nézzük a nyár közepi tényeket! A Velencei-tó vízállása idén július elsején reggel hét órakor 92 centiméter volt, ami közel 62 százalékos mederteltséget jelent. A hónap közepéig a rendkívül magas hőmérséklet és az ennek következtében fellépő fokozott párolgás miatt hat centit csökkent a vízszint. Július 16–19. között, négy nap alatt 34 milliméter eső esett Agárdon, ami a sokéves átlagos júliusi mennyiségnek alig több mint a fele. Az intenzív csapadék hatására a vízállás 21-én reggel 88 centiméter volt, azaz a tó 60 százalékos mederteltségű lett. Összefoglalva tehát az állapítható meg, hogy a július közepén a vízgyűjtőn néhány nap alatt lehullott eső mértéke mérsékelni tudta a tónak és tározóinak – a pátkainak és a zámolyinak – a párolgás okozta nyári vízveszteségét. Jelentős mértékű vízszintemelkedéshez ez a csapadékmennyiség az erősen, illetve közepesen aszályos vízgyűjtő területen nem volt elegendő. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy a vízminőséget jelző klorofill-koncentráció alapján a Velencei-tó kiváló értékelésű, fürdőzésre kiválóan alkalmas vízfelület és természeti érték.

– Szükségét látja valamilyen külső beavatkozásnak a vízszint normalizálódásához? Egyáltalán van lehetőség rá?

– Jelenleg a tározókból nem lehet pótolni a vizet, mert mind a zámolyiban, mind a pátkaiban kevés víz van, és minőségi szempontból az a kevés sem alkalmas arra, hogy a tóba vezessük. A statisztikák szerint körülbelül tízévente fordul elő két-három esztendőnél hosszabban tartó szárazabb periódus, amit eddig a tározókkal ki lehetett egyenlíteni. Azonban az is látható, hogy a tó sekély vízmélysége miatt 20-30 évente külső vízpótlásra lenne szükség. Ráadásul ez az időtartam lerövidülhet a már kézzel fogható éghajlatváltozás miatt. Ezért érdemes megvizsgálni újabb csapadékvíz-tározók létesítését, egyéb a felszíni csapadékvíz megtartását szolgáló fejlesztések célszerűségét, valamint a kincsesbányai és csóri karsztvíz bázisból történő vízutánpótlás lehetőségeit. A problémát átfogóan csak több tízmilliárd forintos állami beruházással lehet rendezni. Azon vagyunk, s leszünk, hogy ez rendelkezésre álljon. Egy olvasatban a Kormány már tárgyalta a javaslatunkat, és megyünk tovább, újabb szakmai anyagokat fogunk készíteni. Minden megoldási lehetőséget meg kell vizsgálni. Tudtommal az Áder János köztársasági elnök Úr által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is szakértői csapatot hív össze a probléma elemzésére. Úgy hiszem, van olyan fontos az ügy, hogy elkél minden jószándékú segítség. Nem hecckampányra meg műanyagflakonokból víz öntögetésére van szükség, ahogyan azt a baloldal meg a liberális gerillák teszik, hanem értelmes, megfontolandó javaslatokra. Kis túlzással, velünk ellentétben a 2010 előtti kormányok azt sem tudták mi fán terem a Velencei tó problémája. Pedig világos volt, hogy a Velencei-tó vízgyűjtője eredendően is vízhiányos, azaz tartósan szárazabb időszakok során természetes a szintcsökkenés. Idén az történt, hogy az elmúlt évek vízhiánya összeadódott. Ez vezetett a jelenlegi állapothoz.

– A nyár eleji tömeges halpusztulást is a sekély víz okozta?

– Az elsődleges ok nagy valószínűséggel a hirtelen jött felmelegedés volt, és az, hogy az ívási időszakban a sekélyebb vizekben tartózkodó és kifáradt halaknak nem volt idejük alkalmazkodni a jóval melegebb környezethez. Ezt az alacsony vízállás nyilván tetézte, hiszen a kisebb mennyiség gyorsabban melegszik át, de a tapasztalatok szerint vízszinttől függetlenül a halpusztulás minden évben jelentkezik. Az élővilág képes volt alkalmazkodni a vízszintváltozáshoz, ökológiai katasztrófáról tehát nincs szó. Aki erről beszél, az nincs tisztában a szó jelentésével, vagy ami még rosszabb, a pánikkeltésben érdekelt. Sajnos vannak ilyenek bőven.

– A közelmúltban – szerencsére csak rövid időre – négy strand működésének felfüggesztéséről is szóltak a hírek.

– Az intézkedésre okot adó szennyeződésnek semmi, de semmi köze sincs a jelenlegi alacsony vízálláshoz, az kívülről került a mederbe. A hatóságok rutinszerűen és gyorsan intézkedtek a fürdőzők védelme érdekében. És noha a közvetlen okok vizsgálata még folyik, érdemes megemlíteni, hogy a Velencei-tó önerőből, saját ökológiai rendszerével volt képes két nap alatt kidolgozni magából ezt a szennyeződést, és helyreállítani a kiváló vízminőséget. Ez a tó nagyon is él. Velünk együtt él a Velencei-tó.

– Immár több éve, hogy miniszterelnöki biztossá nevezték ki. Munkájának eredményeként milyen fejlesztések zajlottak a tó körül az elmúlt három esztendőben, és milyen további beruházásokat tartana szükségesnek?

– 2010 óta a Velencei-tó környékén a közösségi életterek fejlesztésére – például bölcsődékre, óvodákra, játszóterekre, tornacsarnokokra, könyvtárakra, önkormányzati épületekre, egészségügyi és sportlétesítményekre, valamint a tó körüli kerékpárútra – a Kormány jóvoltából összességében több mint harminc milliárd forintot költhettünk el. A baloldal ennek ellenére csak rágalmaz bennünket, szinte mindenkit, abban bízva, hogy valami csak megragad a mondandójukból az emberek fejében. Azt teszik, amit szoktak. “Reggel, éjjel meg este…” Most is a napnál is világosabb, hogy hazudnak. Olyan képtelen hazugságokat találnak ki, minthogy beépül és magánkézbe kerül több helyen a parti sáv, hogy megszűnik a gárdonyi szabadstrand, hogy megmérgeztük a halakat, vagy hogy azért alacsony a vízszint, mert a partfal-rekonstrukció miatt a kivitelező leengedte annak vizét. Ha pedig nem hazudnak, ami persze nem fordulhat elő, akkor valójában saját terveiket szövögetik, csak szokás szerint saját tervezett disznóságaikat akarják rákenni az ellenfeleikre, vagyis ránk. Mi, akik itt élünk sem felejtünk. Tudjuk, hogy ahol Gyurcsány, ott a hazugság. Ki ne emlékezne errefelé, hogy hogyan is akarták kaszinózni Sukorón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Velencei-tavi Turisztikai Évadnyitón elhangzott beszédében megállapította: a Velencei-tó példátlan fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. Az elmúlt évek fejlesztései közül kétségtelenül legnagyobb jelentőségű a „Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja” című program volt. Ez önmagában mintegy 14 milliárd forintos kormányzati támogatással valósult meg, és a fejlesztések közvetlen célja a vízminőség fenntartható javítása, a part menti területek természetközeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése és környezettudatos megújítása volt. A beruházás természetvédelmi jelentősége óriási, amely a vízáramlásra és a betorkolló vizek minőségének a javítására egyaránt jótékony hatást gyakorol. A megújítás pedig közvetett módon elősegíti a tóparti szolgáltatások ökoturisztikai szempontú újrapozicionálását, és azok környezetkímélő használatát. Érdemes felidézni, hogy a Velencei-tó körül az 1960-as és a ’70-es években épült, azóta teljesen elhasználódott vasbeton szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi-gazdasági szempontból nem feleltek már meg a kor követelményeinek. Többségük elavult, romló állagú, és nem megfelelő magasságú volt, ezért ahol lehetett, el kellett bontani. Idén áprilisban a kormány további forrást, több mint félmilliárd forintot biztosított a „rendezett tóhasználat” feltételeinek megteremtésére, valamint a tavi csónakkikötők vendégmólóinak az újjáépítésére Gárdonyban, Velencén és Sukorón. Emellett a közforgalmú hajóállomások korszerűsítése is bekerült a támogatott programok sorába, ami érinti az agárdi, a gárdonyi, a pákozdi, a velencei, valamint az északi kanyari kikötőt. Erre a feladatra – jövő év végi befejezéssel – 275 milliót ad a kabinet. És további vízgazdálkodási feladat a vízpótlás kiépítése, a pátkai és a zámolyi tározó rekonstrukciója, a csóri karsztvíz hasznosítása, valamint Gárdonyban, Velencén és Sukorón a csapadékelvezetés megoldása.

– Összességében elégedett a Velencei-tónak a hazai turizmusban elfoglalt pozíciójával?

– Én csak egy vagyok az itt élők közül. Fontos, hogy aki itt él, vagy közénk jön, az érezze úgy, hogy rendben mennek a dolgok. S ha így érezzük mindannyian, akkor jó helyen állunk. Az biztos, hogy jelentős előrelépés történt. Tavaly óta már Pannónia Szíve és a Velencei-tó harminc települése is részét képezi a Budapest környéke turisztikai térségnek. Ez pedig új lendületet adhat a turizmus fejlesztésének.

– A területfejlesztés, a fürdőzők és nem utolsósorban a természet igényei között hogyan teremthető összhang?

– A Velencei-tó – a szomszédos Velencei-hegységgel együtt – európai szinten is egyedülálló természeti és turisztikai értéket jelent, így környezeti értékeinek megóvása, az ökológiai, vízminőségi, turisztikai, területfejlesztési szempontok folyamatos és hosszú távú összehangolása nemcsak Fejér megye és Magyarország érdeke, hanem az európai közösségé is. Az összhangot pedig úgy lehet megteremteni, hogy figyelemmel vagyunk a teremtett világ értékeire, benne a természettel, s benne az emberrel. Nem ellenségei vagyunk egymásnak, hanem egymásra utalt felek, akik csak akkor érezhetik jól magukat, ha ezt tudomásul veszik. Leginkább mi, emberek.

– Hogyan képzeli el a Velencei-tó és környéke jövőjét? Milyennek szeretné látni a tavat tíz év múlva?

– Olyannak, hogy büszkén tudjuk továbbadni az utódainknak, mert elmondhatjuk, hogy nemcsak megőriztük e páratlan értéket, hanem hozzá is tettünk. Ehhez az szükséges az elmúlt évtized kiemelkedő fejlődése folytatódjon, és ne megálljon 2022-ben, hanem felgyorsuljon. Az itt lakók életminőségének további javításáért kell cselekednünk, például intézményfejlesztésekkel, új közösségi terek és szolgáltatások kialakításával, a már meglévő szolgáltatások korszerűsítésével és fejlesztésével. A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból a Balaton után a második helyet foglalja el. Jelentős célpont mind a hazai, mind a külföldi turizmusban. Különleges adottságokkal rendelkezik: nádasokkal tarkított, sekély vízfelületű, ezért nyáron gyorsan felmelegszik, és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. A Velencei-tó kedvező állapotának megőrzése fontos nemzetgazdasági cél, amely folyamatos feladatot adott és fog adni az elkövetkezőkben is. Bízom abban, hogy a fejlesztéseket a tó ökológiai állapotának javításával leszünk képesek megvalósítani, és így tovább erősödhet a természetvédelmi, területfejlesztési, turisztikai és a helyi lakosok igényei közötti összhang.

– A Pannónia Szíve programért is felel miniszterelnöki biztosként. Pontosan milyen területet fed le ez a projekt, és mik a célkitűzései?

– Pálffy István 2010-es útikönyvében nevezte Fejér megye egyik tájegységét Pannónia Szívének. Később a megye területfejlesztési koncepciójába is bekerült programként, a gyakorlati megvalósulását pedig 2015-ben kezdeményezte Bicske, Martonvásár és Vál polgármestere. Így született meg a Pannónia Szíve program, amelyben huszonhárom település vesz részt: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Szár, Tabajd, Tordas, Újbarok, Vál, Vereb, Vértesacsa és Vértesboglár. A kormány 2015-től a térség fejlesztési céljaira több alkalommal adott forrásokat, eddig mintegy 4,9 milliárd forintot. Az elkészült turizmusfejlesztési koncepció az összes településre vonatkozóan tartalmaz terveket, a térség idegenforgalmi fejlesztésének lehetőségeit bemutató dokumentáció pedig kijelöli a turizmus húzóágazattá válásának az útját. A Pannónia Szíve program célja ugyanis egy komplex élménycsomagot nyújtó, összetett turisztikai kínálat létrehozása, az egyedi, helyi értékekre alapozva. A földrajzi közelség miatt a fejlesztések kiemelt célcsoportja a főváros és agglomerációjának hétvégi kirándulóturizmusa.

– Milyen beruházások valósultak meg a programban ez idáig?

– Felsorolni is nehéz a számos projektet, de összefoglalóan azt tudom mondani: a Pannónia Szíve Program egyik zászlóshajójának számító települése, Etyek mind a négy turisztikai területe, borászati központja megújulhatott. A méltán népszerű és jól ismert újhegyi Gasztrosétány, az Öreg-hegy, a Körpincék és a Kecskegödör is új bazaltkockás burkolatot és új köztéri bútorokat kapott; a leromlott „felsővezeték erdőt” földkábelek és esztétikus kandeláberek váltották fel, a villanyhálózat és a közműszolgáltatások korszerűsítése mellett látogatóközpont is épült; nem utolsósorban megújult a Svábház is. Martonvásáron szintén kiemelkedő beruházások zajlottak. Megemlíteném a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központot, az Agroverzum Látogatóközpontot, valamint az új városi főteret, amely a templomkert és a kastélypark egybe nyitásával egyfajta népkertfunkciót kapott, melyhez új sétány vezet a vasútállomás felől. Bicske ugyancsak jelentősen fejlődött, egyebek mellett a kerékpáros turizmus területén. Etyek és Tarján között kiváló minőségben épült meg a kerékpárút, amelyet tovább fogunk vinni Péliföldszentkereszten át egészen Esztergomig, illetve Etyektől – Gyúró, Martonvásár érintésével – Ercsiig, amely így két ponton is kapcsolódik majd az Eurovelo 6. nemzetközi kerékpárút-hálózathoz. Válon az elmúlt években már komoly beruházások történtek az Ürményi-örökség egyházi vonatkozású épületeinek felújításával, jelenleg pedig folyamatban van a Ürményi-Dreher-kastély és a hozzá tartozó park felújításának előkészítése, tervezése. És azt se felejtsük el, hogy a Vereb–Vál–Gyúró–Etyek településeket összekötő új út nyomvonalának kialakítása, a beruházás előkészítése is elkezdődött. Büszkén mondhatom, hogy Pannónia Szíve folyamatosan dobog.

NÉVJEGY

– 1967-ben született Budapesten. Tanári diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán szerezte biológia–földrajz szakon. Emellett okleveles néptáncoktató. 2010-ig aktívan tanított.

– 2002-ben lépett be a Fideszbe.

– 2006–08 között önkormányzati képviselő volt Bicskén, majd 2014-ig a város polgármestere.

– 2010 óta országgyűlési képviselő.

– 2016-tól Etyek, valamint a Szent László- és a Váli-völgy fejlesztéséért, majd 2018-tóla Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos.

– Nős, három gyermek apukája, családjával Csabdin él.

(Forrás: Figyelő, szerző: Helmeczi Zoltán, fotó: Stehlik Norbert / Igari Balázs / Figyelő / Tessely Zoltán Facebook-oldala)