Hamarosan egy tematikus, geológiai tanösvényt alakítanak ki a Rác bányában, ami a Velencei-hegység legnyugatibb látható része. A terület geológiai érdekességei mellett a Rác bánya növény- és állatvilágát is bemutatják úgy, hogy a terület alkalmas lesz környezetismeret, természetismeret és földrajz órák megtartására is.

Földtani szempontból a Velencei-hegység sokkal nagyobb, mint amit a földrajzban e hegység fogalmán értünk. A térképeken látható hegység Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódik, Pátka és Pákozd között pedig 7 km-re kiszélesedik és földrajzi értelemben őshegység. A fiatal fedőrétegek alatt azonban földtanilag tovább folytatódik és Nadaptól egészen Polgárdig lehet a hegység kiterjedését megállapítani. A Velencei-hegység legnyugatibb látható része a Rác bánya területére esik.

A Városgondnokság télen több gránit szelvényt kitakarított és láthatóvá tett, hogy egyfajta geológiai bemutatóhelyet és egy tematizált tanösvényt lehessen létrehozni a területen. A tanösvény a geológiai érdekességek mellett bemutatja majd a Rác bánya növény és állatvilágát is. Különböző információs táblák kerülnek ki a területre, melyeken érdekességek és érdekes interaktív feladatok is lesznek. Az információs táblák pedig végigkísérik a látogatókat a Rác bánya területén. A tematikus tanösvény még tavasszal elkészül.

A Rácbánya tavasszal is gyönyörű látvánnyal szolgál: fűzfák, vérszilvafák, nyírfák, mezei juhar több fajtája, piros virágú vadgesztenye, madárberkenye és Szent István fajtájú hársfa is ékesítik a parkot. Cserjéből is sokfélét látni: gyógyító galagonya, sombokor és vadrózsa is él itt.

A Városgondnokság tavaly egy madárodú telepet is létrehozott a Rác bányában és idén tavasszal denevérodúkat is tettek ki a Denevérbarát Fehérvár program keretén belül.

Érdekességek a Rác bányáról:

Az 1900-as években Fehérváron három kőbánya is működött, és a kifejtett kő bizony sok fehérvári ház és út alapjául szolgált. A Rác bányában gránitot és gránit murvát bányásztak. A Ráchegy területének egy részét a háború előtt Szabó-bányaként tartották számon. A környékbeli idős lakosok elmondása alapján még az ötvenes években is fejtettek itt követ, murvát. A bánya sorsa itt is úgy alakult, mint az öreghegyi Bányató esetében. Elmondások szerint ebédidőt tartottak a délelőtti műszak után a munkások és mire visszamentek dolgozni, már hat méter mély víz volt a fejtésben. Itt található a békalencsés tó, amihez egy lépcsőn lehet lejutni. A kis tóban még nagy szárazság idején is mindig találni valamennyi vizet.

(Városgondnokság)