Fókuszban az ókori Kína kincsei – kuriózum kiállítás a Csók-képtárban

Szerző: Mátay Balázs

2024-01-23

A kultúra, művészet- és történelemkedvelő közönséget igazán elkényezteti mostanság Székesfehérvár városa és a Szent István Király Múzeum, ugyanis nemcsak, hogy egymást követik a kuriózumnak számító kiállítások, de egyszerre, egy időben több is van az intézmény különböző egységeiben. Igaz, hogy a Petőfi Sándor ihlette alkotásokat felvonultató tárlat már csak január 26-ig látható az Új Magyar Képtárban, de a méltán híres Munkácsy-kiállítás február közepéig megtekinthető a múzeum Rendház épületében, miközben kedden egy újabb, igazi ritkaságokat bemutató kiállítás nyílott a Csók István Képtárban „Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok Kora” címmel. A tárlat 2024. június 28-ig lesz látogatható – többek között ez is elhangzott a megnyitón, melyen köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester is.

A komoly értéket képviselő kiállítás a székesfehérvári múzeum és három kínai intézmény – a Shanghai Múzeum, a Xuzhou Múzeum és a Chengdu Régészeti Intézet – partnerségében, és a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, valamint valamint a Back&Rosta Kft. együttműködésével jött létre.

A mindennapokat, a temetkezési szokásokat, az uralkodókat szemlélteti a Szent István Király Múzeum legújabb kiállítása, mely az ókori Kína kincseit vonultatja fel. A Csók István Képtárban tartott megnyitón köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. „Tegnap a magyar kultúra napját ünnepeltük, ma pedig, ennek a kiállításnak köszönhetően az egyetemes kultúra ünnepe van Székesfehérváron” – hangsúlyozta a városvezető, aki köszöntőjében az együttműködést, az egymás kultúrája iránti nyitottságot emelte ki. „Komoly konfliktusok feszítik szét ma a világot. Ezek jelentős része már akkor elkerülhető lenne, ha a nemzetek igyekeznének megismerni egymás kultúráját, és nemzeti értékeiken keresztül megtanulnák a másikat megérteni, értékelni, tisztelni. Ha ez megtörténne, a felmerülő konfliktusokat egyszerűbb lenne tárgyalóasztal mellett rendezi. Úgy vélem, ez a mai nap, az együttműködésben megvalósult kiállítás megnyitója valójában egy üzenet a világnak a párbeszédről, az egymás iránti tiszteletről. A több mint ezeréves történelmére büszke városban nyíló tárlat egy többezer éves kultúrába enged betekintést, amelyből jól látszik, hogy az idő a tapasztalaton túl bölcsességet is ad, amely a mindennapok kihívásaiban nyújt segítséget.” – zárta köszöntőjét a polgármester.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója a nemzetközi kapcsolatok szempontjából példaértékűnek nevezete a tárlatot, s kiemelte, hogy a Szent István Király Múzeum az utóbbi években hagyományaihoz hűen igen jelentős időszaki kiállításokkal büszkélkedhet, melyek sorába jól beilleszthető ez a tárlat. Reményét fejezte ki, hogy ez is nagy érdeklődésre tart majd számot a közönség körében.

Kína és Magyarország földrajzilag messze van egymástól, de baráti kapcsolataik hosszú múltra tekintenek vissza. Wang Wanchun, a Shanghai Múzeum Igazgatóságának igazgatóhelyettese beszédében kiemelte: „Számunkra nagy öröm, hogy a ma megnyíló kiállításon több mint száz lelettel és kulturális ereklyével mutatjuk be a Han-dinasztia nagyságát, a kínai civilizáció kulturális örökségét, és tovább írjuk a selyemút menti országok kulturális cserekapcsolatainak újabb fejezetét.” Mint mondta, a Shanghai Múzeum Kína egyik legnagyobb és legjelentősebb múzeuma, mely igazán széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézmény lévén fontosnak tartja, hogy olyan ablak legyen, amelyen keresztül a világ látja Kínát, és amelyet át Kína is látja a világot.

2024-ben ünnepeljük a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját, és ennek kapcsán született meg ez a kiállítás – tájékoztatott Zhang Wei, a Xuzhou Városi Kulturális, Műsorszolgáltatási, Televíziós és Turisztikai Hivatal helyettes vezetője és Igazgatósági tagja. Mint elmondta, a kínai civilizációnak 5000 évre visszanyúló történeti hagyománya van, városuk 2600 éves történelemmel bír.  Múzeumuk most Magyarországra hozott tárgylistájában egy teljes halotti jádepáncél is szerepel. Ez utóbbi igazi szenzációnak mondható, a Nyugati Han-korra (Kr. e. 206- Kr. u. 8) datálható és a Chu fejedelmi sírok egyikéből származik.

Dr. Rosta Miklós, a Back és Rosta Kft. ügyvezetője, a kiállítás együttműködő partnereként örömét fejezte ki, hogy Székesfehérváron, „hazánk legősibb városában, a jelen Magyarországának egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági központjában” valósult meg ez a kiállítás.

A köszöntőket és beszédeket követően a Székesfehérvári Balett Színház mutatta be az erre az alkalomra készült produkcióját, majd kurátori tárlatvezetést tartott Fajcsák Györgyi. „A kínaiak úgy vélték, hogyha valaki meghalt, akkor a testében lévő két lélek közül az egyik a testben marad (po lélek), a másik pedig a fejtetőn keresztül kilépve elindult a halhatatlanok birodalmába. A testben maradt lélek konzerválására és jól tartására született meg a jádelapokból összeillesztett ruha, mely a teljes testet fedte, beburkolta. A jádepáncél a test konzerválására született, és csak a legelőkelőbbeket, az uralkodókat illette meg.” – mondta el a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója.

Elhangzott, hogy a Székesfehérváron látható, aranyszálakkal összekötött jádepáncél (a címlapfotón) a Han-korból származik, amelyet a Kelet- és Dél-Kínában virágzó Chu állam egyik uralkodójának vagy feleségének a sírjában tárták fel (Anhui tartomány, Xiaoxian megye). Csak a királyi előkelőségeket illette meg az aranyszállal összevarrt jáde halotti öltözet viselésének joga. A jádepáncél 1460 darabból áll és a jádelapok összeerősítéséhez 958 gramm aranyat használtak fel. A kínai előírások szerint az állam egyszerre csak egy jádekőből készült, évezredes, a császári temetkezések során használt páncélt adhat ki külföldi múzeumoknak. Ez a páncél most Székesfehérváron látható.

Az ünnepélyes megnyitót követően a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált az ókori Kína kincseit felvonultató kiállítás, mely egészen 2024. június 28-ig lesz látogatható a Csók István Képtárban, hétfőtől vasárnapig 10-18 óráig. A nyitvatartásról, a jegyárakról és a kedvezményekről a www.szikm.hu  oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

(Media24/ÖKK/SZIKM, fotó: Mátay Balázs)

 

Vörösmarty Rádió


Kiemelt partnereink

2024. szeptember
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  

Written by Mátay Balázs

2024-01-23

0 hozzászólás

Ez is érdekelhet

Share This