A kiszámíthatatlan gazdasági környezetről, a jövő kihívásairól és Fejér vármegye országos átlag feletti, igen kedvező mutatóiról is szó esett a VOSZ vármegyei szervezetének csütörtöki vállalkozói fórumán, amely egyúttal az éves beszámoló taggyűlésnek is helyet adott.

A VOSZ Fejér Vármegyei Szervezetének csütörtök koraesti fórumán megjelenteket elsőként Halenár István, a VOSZ vármegyei elnöke köszöntötte, majd dr. Tanárki Gábor szólt röviden a megjelentekhez. A főispán hangsúlyozta, amikor egy ország gazdasági mutatóiról beszélünk, általában és elsősorban a gyáripari óriások jutnak az emberek eszébe, pedig a kisebb, általunk nagyon is jól ismert vállalkozók ugyancsak sokat tesznek hozzá az ország GDP-jéhez. „A kormányhivatal feladata a közigazgatási, hatósági munka leghatékonyabb működtetése, ezzel tudja leginkább a kis- és közepes vállalkozásokat segíteni. Bízom abban, hogy mostanra sikerült egy olyan képet kialakítani, amely a vállalkozások számára is azt mutatja, hogy a kormányhivatal célja nem a szankcionálás, hanem az elektronikus ügyintézés minél hatékonyabbá tétele, a vállalkozásbarát közigazgatás megvalósítása.” ­– fogalmazott dr. Tanárki Gábor.

A fórumon részt vett Dr. Cser-Palkovics András polgármester is, aki a város közössége nevében mondott köszönetet a szektornak, hiszen elengedhetetlen munkát végeznek, ezzel is segítve a város működtetését, a közszolgáltatások fenntartását. Székesfehérvár polgármestere egy, a KSH felmérésére alapuló, hamarosan napvilágot látó tanulmányról is beszélt, amely kiválóan megvilágítja azt, hogy a „papíron” 94 ezer fő állandó lakost mutató Székesfehérvár valójában egy hatalmas, 200 ezer főnél is nagyobb agglomeráció központja. „Ezért nem mindegy, mi történik a város gazdaságában, és ezért fontos, mi történik a globális minimumadó, vagy éppen az amerikai vámpolitika esetében!” ­– jelentette ki dr. Cser-Palkovics András, aki szerint a VOSZ fóruma kiváló alkalmat teremt nem csak a gazdaság jelenlegi állapotának, hanem a jövő kitörési pontjainak megismerésében is.

Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke részletesen elemezte Fejér vármegye gazdasági helyzetét. Amint a résztvevők megtudhatták, a 66 ezer vállalkozásnak helyet adó vármegye jeleneleg az egyetlen Magyarországon, ahol a 2023-2024-es időszakot nézve több vállalkozás alakult meg, mint amennyi megszűnt: 2900 vállalkozás zárta le tevékenységét, de 3300 új kezdte meg a működését, ami jól mutatja, hogy Fejérben teljesen más típusú kihívások állnak a KKV-k előtt, azaz összességében jóval kedvezőbb a helyzetük más vármegyék vállalkozásaihoz képest. Amint a magyar gazdaság egészében, Fejérben is a feldolgozóipar a legfontosabb ágazat, ám meglepő, hogy a kereskedelem 17 százalékkal a második helyre került a vármegyében. Az is beszédes adat, hogy annak a cégnek, aki a megye TOP 100 vállalkozása közé akart kerülni 2023-ban, legalább 7 milliárdos árbevételt kellett produkálnia. Amint Kozák Ákos hangsúlyozta, a vállalkozások egy főre jutó hozzáadott értékét nézve Észak-Dunántúl, azaz Komárom-Esztergom, Győr-Sopron és Fejér van az élen, az adott vármegye összes árbevételéből a külföldi irányítású leányvállalatok által kihasított arány pedig Fejérben a legmagasabb. A vármegye 5 legnagyobb vállalata nagyjából 30-40 százalékkal részesedik a vármegyét érintő összes árbevételből, ami különösen magas arány. A gazdasági szakember azt is bemutatta, hogy vármegyénkben a versenyszféra bruttó átlagkeresete nettó 12 százalékkal emelkedett 2023-ról 2024-re.

Eppel János, a VOSZ elnöke A vállalkozók hangja címmel tartott előadást. A szakember szerint a viszonylag nehéz, kiszámíthatatlan gazdasági körülmények között számos dolgot kell újraértelmezni. Ilyen például a vállalkozók hangjának erőteljesebb képviselete, aminek részeként az ország egész területén, a „végeken” is igyekeznek jelen lenni, s az elméleti tanácsokon túl gyakorlati segítséget is adni a vállalkozóknak. A VOSZ elnöke hangsúlyozta, nem lehet eltekinteni az elmúlt 5 év negatív trendejeitől, a szállítási láncok covid alatti megszakadásától kezdve az energiaárak drasztikus növekedésén át az inflációig és a világban tapasztalható recesszióig, kiszámíthatatlanságig. „Ez a folyamat olyan lélektani bizonytalanságot okozott, ami a vállalkozások alaptevékenységét, a tervezést is teljesen felborította, a jól tervezhető kapaszkodók eltűntek. Ugyanakkor pozitív hozadék, hogy a magyar vállalkozások jelentős része túlélte ezt az öt évet, ami mutatja, kiváló a hazai vállalkozások válságkezelő- és alkalmazkodóképessége.”

A találkozón szóba került a globális gazdaság, illetve azon belül az Európai Unó helyzete is: sajnos a változásra való nyitottságban és a versenyképességben is a legrosszabbul teljesít az EU. Eppel János szerint a magyar gazdaság nyitottsága, a több lábon állás ebben az esetben jó alternatíva lehet a jövő alakítására. Hozzátette, a német politikai változások sem azt mutatják, hogy a hazánk számára igen fontos német ipar támogatása előtérbe kerülne, az USA vámpolitikája sem túl sok jót sejtet, abban azonban kell és lehet reménykedni, hogy Magyarországnak ezek az intézkedések nem nagyon ártanak. Jó hír, hogy a következő években újra növekedő számban várhatók hazánkban külföldi beruházások, ráadásul a következő két évben „fordul termőre” több nagyberuházás is, ami 0,6-0,8 százalékkal járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. A fogyasztás megindulása ugyancsak segíthet a fellendülésben, ami elindíthatja felfelé a gazdaságot. Mindezek alapján 2025-re 3,1 százalékos, 2026-ra 3,5 százalékos növekedés prognosztizálható.

A fórumon szó esett a Széchenyi Kártya fontosságáról, valamint a 21 pontos Demján Sándor Programról is, amely a KKV-knak segíthet felkészülni arra az időszakra amikor a növekedés beindulhat. A fórum zárásaként „Sok a kérdés? VAN VOSZ VÁLASZ!” címmel Perlusz László, a VOSZ főtitkára, majd Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője tartott előadást, végül az éves beszámoló taggyűlésre került sor a Hiemer-ház báltermében.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)