Folyamatos divattéma a kivándorlás és a bevándorlás kérdése Magyarországon, megjelennek ilyen-olyan valós vagy valótlan adatok, számok, de komplett, hiteles képet kevesen voltak képesek a nyilvánosság elé tárni az elmúlt időszakban. Ezért is hiánypótló Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértőnek, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete munkatársának írása, amelyből kiderül, hogy 2016 óta többen költöznek hazánkba magyar állampolgárok, mint ahányan külföldre távoznak, köztük pedig azok aránya is nagyobb, akik Magyarországon születtek, és visszatértek!

Az ENSZ statisztikái hasonló képet jeleznek, hiszen a kelet-európai országok közül (a 2020-as adatot nézve) hazánkban volt a legkisebb a külföldön élő, Magyarországon születettek száma. A keleti blokk egykori államai közül pedig itt, valamint Szlovákiában és Szlovéniában a legalacsonyabb az elvándorlási mutató.

Íme az említett írás , amelyből a részleteket is megtudhatjuk:

Ismét divattéma lett a kivándorlás és a bevándorlás, de a médiában megszólalók inkább csak riogatni szándékoznak, s nem pontos képet adni arról, hogy hogyan is áll hazánk a vándorlások területén.

Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmakat!

Magyarországról kivándorlónak tekintjük azt a magyar állampolgárt, aki (ténylegesen vagy tervei szerint) legalább 12 hónapra hagyja el Magyarországot, és azt a regisztrációval vagy tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárt, aki az adott évben Magyarországot a visszatérés szándéka nélkül elhagyja, akinek az engedélye érvényessége lejárt és új engedélyt nem kért, valamint akinek az engedélyét visszavonás miatt érvénytelenítették.

Magyarországra bevándorló pedig épp az ellenkezője a kivándorlónak, azaz az a magyar állampolgár, aki eddig külföldön élt / született, és letelepedési szándékkal érkezett Magyarországra, valamint aki legalább 12 hónap külföldi tartózkodásból tért vissza és az adott évben Magyarországra belépő, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra vagy letelepedésre jogosító engedélyt vagy regisztrációs igazolást kapott külföldi állampolgár.

A KSH évente nyilvánosságra hozza mindkét adatot, sőt a bevándorlókat megbontja Magyarországon született visszavándorlókra – akik legalább 12 hónapos külföldi tartózkodás után visszatérnek Magyarországra – és külföldön született bevándorlókra. Ebből látható, hogy 2016 óta többen költöznek hozzánk magyar állampolgárok, mint ahányan kivándorolnak. S a bevándorló magyar állampolgárok között nagyobb arányban vannak a korábban kivándoroltak, most visszatérők, mint a külföldön születettek.

Mostanában többször hallani azt az adatot, hogy már hétszázezer magyar kivándorolt külföldre. Ez az igazság egyik fele csupán. Az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban a világ többi országában 714 420 fő hazánkban született, s nem hazánkban élő honfitársunk él. 1990-ben is négyszázezren éltek már külföldön magyarok, véletlenül se gondoljuk azt, hogy ez a hétszázezer ember mostanában költözött el tőlünk! S az ENSZ statisztikáiból azt is megtudhatjuk, hogy 584 567 olyan honfitársunk van, aki pedig nem Magyarországon született, de nálunk él, itt lakik. Ezekből az adatokból az állampolgárságra nem következtethetünk.

Az ENSZ legfrissebb statisztikái szerint a környező kelet-európai országok közül 2020-ban is nálunk volt a legkisebb a külföldön élő, hazánkban születettek aránya az aktuális lakosságszámhoz viszonyítva. Még Szlovákiában és Szlovéniában is nagyobb volt ez a mutató, pedig a volt keleti tömb államai közül mi vagyunk hárman a legkisebb elvándorlási aránnyal rendelkezők.

Ha a bevándoroltak és az külföldön élők lakosságszámra vetített arányának különbségét – azaz az egyenlegüket – vizsgáljuk, akkor egész Európában Magyarország, Észtország, Finnország és Ciprus a legkiegyenlítettebb, ahol 1,5 százalékpontnál kisebb a különbség a két arány között.

Nyitókép forrása: Wikipédia / Sebleouf