Mint ismert, Székesfehérvár Közgyűlése pénteken a népszerű színészt, musical- és operetténekest, dalszerzőt és szövegírót, Dolhai Attilát választotta meg a Vörösmarty Színház igazgatójának a július végén távozó direktor, Szikora János utódaként. A sokrétű művész megválasztása után adott rövid interjújában kiemelte, hogy mindenek előtt szeretné megismerni a színház működését, a társulat tagjait, a helyi sajátosságokat, a város terveivel összehangban pedig hosszabb távon elérni, hogy a Vörösmarty nemzeti státuszú színház legyen. 

– Milyen érzések kavarognak benned, így röviddel a megválasztásodat követően, és milyen főbb tervekkel látsz neki a direktori munkának?

Nagyon örülök a kinevezésnek! Ez egy rendkívül fontos szakmai állomás az életemben, sőt, már önmagában a pályázás tényét annak tekintem. Az, hogy ez sikeresnek is bizonyult, nagy öröm, szakmai elismerés és hatalmas kihívás egyben. Első lépésként a lehető legmélyrehatóbban meg szeretném ismerni a Vörösmarty Színház működését. Vannak színházi klisék, adott sok azonosság más teátrumokkal, mégis a helyi specialitásokkal meg kell ismerkedni, először is a társulattal, a munkatársakkal. Szeretnék „face to face” egyenként minden színésszel elbeszélgetni, megismerkedni velük, hogy legyen egy kialakult képem arról, ki miért vált színésszé, hogyan látja a szakmát, mik a tervei, céljai a jövőt illetően a társulat tagjaként. Ez nagyon fontos számomra, mert szeretnék rájuk építeni, őket helyzetbe hozni itt, ebben a színházban.

Meggyőződésem, hogy ha egy vezető a színészeire figyel, s olyan feladatokat bíz rájuk, melyek számukra is szakmai kihívásokat jelent, akkor az a nézők számára is öröm és beteljesülés lehet. Együtt szeretném építeni a színészek szakmai életútját a város színházával prózai tekintetben,

természetesen figyelembe véve azt, hogy van a fenntartó részéről egy elvárás, miszerint bizonyos határidőn belül érjen el nemzeti színházi státuszt a Vörösmarty.

– Miért kiemelt cél a nemzeti színházi státusz?

– Fontosnak tartom, hogy

itt, ahol királyokat koronáztak és királyok nyugszanak, ebben a városban, ennél méltóbb helye nem is lehetne egy nemzeti státuszú színháznak! Magyarországon nem is tudnék ennél emblematikusabb helyet, úgyhogy azért dolgozunk, hogy a Vörösmarty Színház minél előbb elérhesse ezt a státuszt.

Ennek van egy szakmai oldala, amit már a pályázatban előkészítettünk, s természetesen építünk a jelenleg működő prózai teátrumra. Az a vágyam, vágyunk, hogy ez a prózai színház még inkább kiteljesedjék, s azokat a műfaji sokszínűségeket is megmutassuk, amit egy nemzeti színházi státusz elvár opera, zenés, operett és musical tekintetében is. De! Ismételten hangsúlyozom, hogy a prózai színjátszás és társulat az alapja ennek. Minden más csak ezt követően élvezhet prioritást.

– Mennyiben hasonlít majd Dolhai Attila színháza Szikora Jánoséra, és milyen lehet majd az együttműködés közted és az igazgatói pályázaton végül második helyre befutó Egyed Attila között?  

– A pályázatunkban az szerepel, hogy amit Szikora János igazgatása alatt a színház elért, azt a fajta folytonosságot tovább visszük, a társulatot egyben tartva, a prózai értékeket megerősítve és azt kiegészítve azokkal a feladatokkal, amikkel elérhetővé válik a Vörösmarty Színház nemzeti státuszának elérése. Ennek a folyamatnak számtalan része van, mi úgy gondoljuk, hogy képesek vagyunk megoldani ezeket a feladatokat. Arra kérem én is a társulatot, hogy legyenek nyitottak, mert rá fogunk szolgálni a bizalmukra. Egyed Attila pályázatát megismerve, és hozzátéve azt a tényt, hogy ő több mint egy évtizede részese a Vörösmarty Színház társulatának, Attila egyetértése esetén szeretném annak legfontosabb elemeit, javaslatait beépíteni a saját munkámba a közös együttműködés jeléül.

(Fotó: Mátay Balázs)