Az Aranybulla emlékév egyik kiemelkedő eseménye az Aranybulla piknik. A történelmi dokumentum kiadásának 800. évfordulója tiszteletére a 13. századot idézi fel a Városház téren megannyi gyermekprogram. Középkori nyomda, pecsétkészítés, papírmerítés, régizene és utcaszínház is várta az érdeklődőket a belvárosban egészen ma este hat óráig.

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere együtt helyeztek el koszorút az Aranybulla-emlékműnél.

Az ünnepi megemlékezésnek a Városháza Díszterme adott otthont.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy Székesfehérvár – az ország történelmi fővárosaként és a kortörténeti dokumentum egykori kiadásának helyszíneként – emlékévet hirdetett 2022-re. Majd idézte az Aranybulla egyik legfontosabb, a városra vonatkozó passzusát: „…oly módon rendeljük, hogy évente Szent István király ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni, hacsak sürgős dolog nem jön közbe, vagy betegség nem akadályoz meg ebben.” A polgármester megerősítette: ennek a történelmi örökségnek a szellemiségében, büszkén és tisztelettel őrzik hazánk történelmi hagyományait és építik ma is a város közösségét.

A rendezvényen beszédet mondott az Alkotmánybíróság elnöke, aki az Aranybulláról mint történelmünk és alkotmányos önazonosságunk meghatározó ereklyéjéről szólva kiemelte: ha nemzetünk múltjára – és benne a magyar jogrendszer tartóoszlopává váló oklevélre tekintünk, feltárulhat előttünk a perspektíva, amely szerint vannak olyan dolgok, amelyek nem változnak.  Dr. Sulyok Tamás kiemelte: Magyarország Alaptörvénye tömören és lényegre törően ragadja meg, amikor azt mondja: „Jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.”

Dr. Varga Zs. András előadásában nemzetközi összefüggésben és történelmi távlatban vizsgálta az Aranybulla szerepét Magyarország alkotmányos önazonosságának fejlődésében. Megállapította: az európai kontinensen egyedülálló, közel 750 évig fenntartott és folytonosan megerősített, hatályos jogként létezett Aranybulla sziklaszilárd alapot adott a ráépülő magyar igazságszolgáltatásnak, a független és pártatlan bírósági rendszer kialakulásának. „Az Aranybulla történeti alkotmányunk vívmányai közé tartozik: nemcsak történeti ereklye, hanem ma is az Alaptörvény érvényes és kötelező értelmezési forrása” – hangsúlyozta a Kúria elnöke.

Az ünnepségen előadást tartott Prof. Dr. Balogh Elemér, volt alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár.  „A magyar Aranybullát úgy is tekinthetjük, mint a királyi hatalom és a társadalom vele szövetséges politikai erőinek első, bátortalan és erősen burkolt szerződését. Történelmi perspektívából megállapítható, hogy e szövetség biztosította a nemzet fönnmaradását és fejlődését” – emelte ki a professzor.

A program zárásaként a résztvevők a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítását, majd a Vörösmarty Színházban az Aranybulla kiadásának jubileumára készült, 1222 című összművészeti zenés történelmi előadást tekintették meg.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)