A csipkebogyó kiemelkedő C-vitamin-tartalma közismert. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy kiváló gyulladáscsökkentő, vízhajtó és a zsírok felszívódását is csökkenti.

Frigyesy Róbertné fitoterapeuta, természetgyógyász így ír a csipkebogyó gyűjtéséről: „A csipkebogyó vadon termő növény, de gyűjtésnél csak azokról a növényekről szedjük, melyek nem az utak, vasúti vonalak mellett nőnek. A bogyókat akkor szedjük le, ha teljesen bepirosodtak, nem kell megvárni, míg megcsípi őket a dér.”

Ennek ellenére én mégis minden ősszel akkor indultam gyűjtőútra a nagymamámmal, amikor már deresedett a bogyó, mert ő úgy tartotta, hogy az akkor az „igazi”. (Ahogy az ő anyukája, nagymamája és dédije is megvárta az első deret.)

Kis szatyrainkkal felszerelkezve, nagy lelkesen látogattunk el a már jól ismert bokrokhoz, hogy a tüskés bozótból kicsippentsük a terméseket. A forgalmas utak menti területeket mi is elkerültük (ahogy a bodzát, levendulát, kakukkfüvet és a többi növényt sem tanácsos ilyen helyeken szedni), és egyáltalán nem zavart minket, hogy a hazaúton már érezhető volt kezünk karcossága, a csúnya, tépett sebek. Büszkén mutattam mindenkinek a hegeket, mert azt igazolták, hogy én sem lustálkodtam.

A nagyi „hecsedli”-nek nevezte a csipkebogyót, ami egyébként a vadrózsa (Rosa canina) és a japán rózsa (Rosa rugosa) áltermése. Színe sokféle lehet: a narancstól a mélyvörösig. A narancssárga még nem egészen érett, a sötét mélyvörös pedig túlérett és nagyon édes. (Bár a C-vitamin tartalmának egy része ilyenkor már elvész.) Én mindig túlérett állapotban szívogattam le a magokról a finom húst, és egyáltalán nem érdekelt, hogy hasznos vagy nem hasznos növény. Egyszerűen csak élveztem az ízét.

A mama mindig azt mondta, hogy ez a legjobb C-vitamin-forrás, és ebben igaza is volt: négy evőkanál szárított csipkebogyó kb. 300 milligrammnyit tartalmaz az értékes vitaminból. (20-szor annyit, mint a narancs!) A dohányosoknak ezért is ajánlott fogyasztása – mivel a dohányzás sok C-vitamint von el a szervezetből. Gazdag B2-vitaminban, fenolvegyületekben, valamint A-, K- és P-vitamint is tartalmaz. A gyümölcs húsát a cukorbetegek is fogyaszthatják: szabályozza ugyanis a vércukorszintet.

A csipkebogyót stresszoldásra is használhatjuk, nyugtatja az idegeket. Erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, segíti a csontok erősödését, szilárdságát, a csontképződést. Amellett, hogy erősíti az immunrendszert, vitalizál és élénkít, segíthet a zsírégetésben is, mert szinte az összes zsírbontó folyamatban része van. (Ezért ajánlott étkezés után enni.) A bogyókban lévő pektin megakadályozza, hogy a zsírok és a koleszterin egy része felszívódjon.

A teljes cikk itt olvasható:

https://fmc.hu/2018/11/10/fogyni-akarsz-egyel-csipkebogyot