A chilinek jelenleg körülbelül kétezer változata ismert a világon. Fajtától függően mindegyik másként / és máshol csíp. A kapszaicin nem az ízlelőszerveinkre hat, hanem azokra az idegvégződésekre, melyek a hőingert veszik fel. A gyakorlott chilievők ezért hozzá tudnak szokni, mivel egy idő után érzéketlenné válnak a már említett idegvégződések.

„A chili paprikának nagyon sok fajtája van. Ebből adódóan mindegyiknek különböző a színe, az alakzata, az íze és a csípőbőségük is változó: valamelyik gyengébb, valamelyik erősebb. Fajtától függően mind más ízvilággal ajándékoz meg minket.” – árulta el Istella Zoltán, aki már elég régóta foglalkozik e közkedvelt növény termesztésével ahhoz, hogy hozzá forduljak tanácsért, mert bizony az erős paprika / chili témakörben egyáltalán nem voltam járatos soha.
Nálam ott tetőztek eddig az információk, hogy mindegyik csíp – és pont. Mivel nem igazán fogyasztottam soha sem erős ételeket, így utána sem jártam még annak, hogy van-e egyáltalán különbség az erős paprika és a chili között, s ez utóbbi vajon hány rokoni szálat sző egyetlen gombolyaggá?

Chili – Istella Zoltán kertjéből (Fotó: Istella Zoltán)
Chili – Istella Zoltán kertjéből (Fotó: Istella Zoltán)
Arról ugyan már írtam cikket, hogy az erős paprikában található kapszaicin megoldást jelenthet fejfájás ellen, felgyorsítja az anyagcserét, lassítja a rákos sejtek növekedését, fájdalomcsillapító hatású, s hatékony segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri betegségek esetében is – ám alaposabban nem merültem el a témában, pláne nem kertészeti szempontból nézve. (Az említett blogbejegyzés elolvasható itt.) Most viszont – a tavaszba kúszva nézzük csak meg, hogy mit kell tudnunk e zöldségféléről?

„Először is fontos megjegyezni, hogy fajtától függően mindegyik chili másként csíp – és itt a „csíp” szó nagy hangsúlyt kap, mert nem azonos a „mar” kifejezéssel! S, hogy ez miért fontos? Aki már sokfajta „erőset” kóstolt, annak bizonyára ezt nem kell elmagyarázni. A „csípés” élvezetes, a „marás” már nem annyira.” – részletezte Istella Zoltán – „A magyar erős paprika egyből a nyelv hegyén csíp. A moruga, a skorpió vagy a habaneró kapszaicin-tartalma fokozatosan önti el az embert, előbb a déligyümölcsös zamat érezhető. Vannak olyan fajták, melyeket a nyelvünk hátsó részén érzünk, valamelyiket az oldalán, s olyat is termesztek, amely ereje az egész nyelvet áthatja pár pillanat alatt.”

A chili paprikának nagyon sok fajtája van (Fotó: Istella Zoltán)
A chili paprikának nagyon sok fajtája van (Fotó: Istella Zoltán)
Bár a „Capsicum” szó jelentése „harapni”, „csípni” (a paprikák botanikailag ehhez a fajhoz tartoznak), mégis vannak árnyalatok a fajták között (és elég nagy átmenetekkel találkozhatunk). A fajon belül öt nagy fajcsoportot különböztethetünk meg, s ezek közé tartozik a chili paprika. Az elnevezéssel azokat a csípős fajtákat illetjük, melyek a trópusi / szubtrópusi éghajlaton őshonosak.
A csípősség okozója a kapszaicin, ami egy íztelen, színtelen vegyület. Csak alkoholban oldódik, vízben nem – ezért hiába próbáljuk meg vízzel enyhíteni az általa okozott kellemetlen érzést.
A kapszaicin nem az ízlelőszerveinkre hat, hanem azokra az idegvégződésekre, melyek a hőingert veszik fel. Ebből adódik, hogy ha hozzáérünk egy igen erős fajtához, akkor akár égési sérülést is szerezhetünk! Ezért is gyűjtik be kesztyűben azokat a példányokat, melyek nagyon erősek, s ezért kenik be az egyszerű afrikai földművesek chilivel a kerítésüket, ha távol akarják tartani a vadállatokat. (Érdekes egyébként, hogy a madarak immunisak a kapszaicinra!)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://fmc.hu/2021/04/24/chili-vagy-erospaprika/