Lehetséges-e két fiatalt összeházasítani azok egymás iránti vágya nélkül és kifejezett szándékuk ellenére? Célravezető-e a „nagyhatalmi érdekek” érvényesítése két ember életében? Végül pedig egymásra találhat-e egy fiatalember és egy hölgy igaz szerelme? Kérdések tucatjai várnak feleletre Georg Büchner német író immár klasszikussá vált színpadi művében. A Leonce és Léna című darabját mutatták be Székesfehérváron a Pelikán teremben.

Georg Büchner „Leonce és Léna” című színpadi művének bemutatóját október 7-én tartották a székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán termében. Szerzője, a német drámaíró, a realista drámairodalom meghatározó alakja egyetemi évei alatt, orvostanhallgatóként vetette papírra alkotását. Tragikusan fiatalon, mindössze 23 évesen hunyt el 1837. tavaszán a szerző. Vígjátékát az előző esztendőben, 1836. nyarán kezdte megalkotni, majd ősszel még javítgatott, pontosított a kéziratokban. Művével a maga idejében bőven meghaladta a korát. A „Leonce és Léna” első színházi bemutatóját 1888-ban rendezték, szerzője már nem érhette meg a premiert. Szerzeménye csak évtizedekkel később érett klasszikussá és sorakozott fel a világirodalom remekei közé. Alkotása nem csupán egy gyönyörű mese a szerelemről, de az idealizmus, a realizmus, a romantika és a racionalizmus vitájának tandrámája is egyben. A székesfehérvári bemutatón a színdarab kereséstörténet műfaji besorolást kapta meg.

Ezek után pedig tekintsük át röviden a cselekményt.

A történetben adva van egy mesebeli ország, Popó-birodalom hercege, Leonce (Andrássy Máté) és a Pipi-birodalom királylánya, Léna (Kiss Diána Magdolna). Leonce a trón várományosa, apja reménysége, egy unatkozó és filozófikus férfi, Léna pedig egy szintén unatkozó hölgyemény. Nevezhetnénk őket korabeli szingliknek is, hiszen bár már benn járnak a korban, még sem akarnak megházasodni. Mert hát a házasság a királyságok korában azt jelenti, hogy a szülői és dinasztikus érdekeknek megfelelően azt kell elvenni feleségül és ahhoz kell hozzámenni nőül, akit számukra a felsőbb hatalmak kijelölnek. Akár teszik ez a fiataloknak, akár nem (ráadásul úgy kell létrejönnie a frigynek, hogy személyesen soha nem is látták egymást. Jobb esetben is festmény áll rendelkezésre a másik megismeréséhez). Így nem csoda, hogy egyiküknek sem fűlik a foga az esküvőhöz.

Leonce és Léna fittyen hányva a közelgő menyegzőre, lelépnek a birodalmaikból. A herceg tanácsadója és barátja Valerió (Pálya Pompónia megformálásában láthatja a közönség), aki megjelenésében, stílusában egy igazai vagabond, egy hobó, egy állandóan úton lévő ember, az összes vagányságával együtt. Mégis ő az élő lelkiismerete Leonce-nak, aki jól teszi, ha odafigyel a szavaira.

A filozofáló királyfi monológjai dinamikusak, egyfajta párbeszédre, együtt gondolkozásra készteti a nézőt. A menekülő fiatalok bejárnak országot-világot, míg végül egy fogadónál összetalálkoznak, megismerik egymást és – ahogy a népmesei ihletésű romantikus történetekben lenni szokott- egymásba szeretnek.... És hogy az egymásra találásból lesz-e később házasságkötés és boldogság? Érvényesül-e a szabad akarat, az önálló személyiség? Ennyire már nem kívánunk előre sietni, ennek eldöntését a kedves nézőre bízzuk...

A darabot Kovács D. Dániel állította színpadra, akinek első rendezését tekintheti meg a fehérvári teátrumban a közönség. Ügyesen adagolta, szerkesztette a szövegmonológokat, a színészek koreografált mozgását, a humort a Pelikán terem kínálta technikai lehetőségek közepette. Kezdetben zavaró lehet a színpadtérben kialakított fémváz szerkezet, (néha takar, alkalmanként bújócskázniuk kell a művészeknek az oszloprudak között), de mégis megadja, egyfajta keretbe foglalja a történetet, segíti a lélektani ábrázolások pontosabb kibontakozását. A kissé ütődött viselkedésű, mafláskodó, Popó-birodalom uralkodójának, Péternek a szerepében Egyed Attilát láthatjuk. A darabban megjelenő két rendőr ( Kádas József és Kricsár Kamill szereplésében) alapos kutakodása, helyenként ravaszkodó, máskor kérlelhetetlen stílusa (nyilvánvalóan a király megbízásából eredtek az esküvő elől megszökött fiatalok nyomába) egyfajta ÁVH-s mentalitásra utalhat. Kerkay Rita művésznő alakítja egy személyben a királyi tanácsot és a tanácsost, ennél fogva szavai döntő súllyal bírnak, s mégis jelzik az uralkodóhoz való lojalitást, az óvatos, diplomatikus válaszkeresést. (Péter király: „Kedves híveim, ezennel kinyilvánítom és tudomásotokra hozom, kinyilvánítom és tudomásotokra hozom - mert vagy megnősül a fiam, vagy nem vagy-vagy- szóval értik? (…) Hogy vélekedik erről, elnök úr?” Államtanács elnöke: „Lehet, hogy így van, felség, de az is lehet, hogy nem így van.”)

Menekülés közben Léna hercegnő és barátnője (Ballér Bianka játssza a szerepet) még szállásuk és a herceggel történő találkozásuk előtt nádas-mocsaras helyen közlekednek éjnek évadján. Elsősorban a férfinézők számára lehet érdekes a leheletnyi erotikával megfűszerezett jelenet, a rejtélyes légkört sugalló bevilágításnak és a háttérzenének köszönhetően. A színpadtechnikával - mint korábban fogalmaztunk - a rendező bátran bánik, megfelelően ki is használja a szűkösebb terem kínálta minden egyéb lehetőséget. A jelenetváltásokat a lámpatérbe közlekedő színészek érzékeltetik, a nézőtér felett áthúzódó rúdon játszódik Popó-birodalom hercege öngyilkossági kísérletének és Leonce és Léna egymásra találásának szerelmi jelenet is.

Eredetijét tekintve valójában egy rövidre szabott színdarabról beszélhetünk, így a színpadi játék sem több, mint egy óra. Ám a dramaturgiának, a színészi alakításoknak, az elnyújtott és cselekményessé alakított párbeszédeknek köszönhetően azonban sikerült Büchner történetét pergős színpadi művé alakítani.

(Fotó: a szerző)

Szavazás

Mi a legfontosabb, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
Total Votes:
First Vote:
Last Vote:
 
 

Kiemelt partnereink

FehervariHirek logo

Fonix logo

OKK logo

KNyKK logo

Velence logó

2018. november 16. péntek 21:16,
Ödön napja van.

Időjárás

 
A weboldalt készítette Máté Gábor Főszerkesztő: Mátay Balázs, Kapcsolat: info@media24.hu. Admin: admin@media24.hu.