A cím nem véletlen, hiszen IV. Béla gyakorlatilag második honalapítóként a tatárjárás hatalmas pusztítása után poraiból építette fel újra Magyarországot, két részre osztva uralkodását. Mindeközben görög származású hitvesével, a nikaiai (bizánci) császár leányával, Laszkarisz Máriával kilenc gyermeket nevelt fel, akik közül négyen is szentté, illetve boldoggá avatottak lettek: Árpád-házi Szent Margit, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Boldog Jolán (születette Klarissza) és Boldog Konstancia. Béla koronázása és élete, családja, legkisebb lánya, Margit és a muhi csata áll a fókuszban a hetedik alkalommal műsorra tűzött Koronázási Szertartásjátékokon a Székesfehérvári Királyi Napok keretében.
 
A sajtóbemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója mondott köszöntőt a Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri színpadon. A darabot megnézték a Schwäbisch Gmündből, Székesfehérvár német testvérvárosából érkezett delegáció tagjai, illetve több más meghívott vendég is. - A nemzet történelmi bölcsője felett állunk, amely igazán hiteles helye a szertartásjátéknak. A Nagyboldogasszony Bazilika többszáz éven keresztül a koronázások helyszíne volt. Érdemes belegondolni, hogy azok a mondatok, amelyek a koronázáshoz kapcsolódnak, 500 éven keresztül ezen a helyen hangzottak el, s adták meg a magyar államiságnak az alapját. - mondta a premier előtti bemutatón/főpróbán Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
 
A történet az országra pusztulást hozó tatárjárás utáni időkbe kalauzolja majd vissza a nézőket, ahol az országot újjáépítő IV. Béla minden szempontból kiemelkedő élettörténete elevenedik meg, a koronázás rítusába építve. Egy olyan fiú történetét meséli el, akinek szeme láttára gyilkolták meg az anyját, és akinek már nyolcéves korában, még ha csak jelképesen is, de korona került a fejére. Lelkét a nagyravágyás és a bosszú fűti, a trónra mégis csak 29 éves korában ülhetett. Később pedig a pusztító tatárokkal kellett szembenéznie. Mára már tudjuk, hogy IV. Bélának sikerült a lehetetlen, és újjáépítette az országot, amelyre a darab alcíme, Az élet magja is utal. Rámutatva egyrészt a „második honalapító” király tevékenységére.
 
A látványelemekben sem szűkölködő darab címszerepét, IV. Bélát Lábodi Ádám, feleségét, Laszkarisz Máriát Kubik Anna alakítja. Batu kán szerepében Sághy Tamást, míg a király lánya, Szent Margit szerepében Varga Lilit láthatjuk, a narrátort pedig az ebben a "pozícióban" már rutinos Mihályi Győző személyesíti meg. A jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Szirtes Edina „Mókus”, a koreográfus Horváth Csaba. A darab forgatókönyvírója, rendezője, dr. Szikora János. A IV. Béla – Az élet magja című előadást augusztus 17-19. között mindennap 21 órától láthatja a közönség.
 
(Fotó: Igari Balázs)

Szavazás

Mi a legfontosabb, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
Total Votes:
First Vote:
Last Vote:
 
 

Kiemelt partnereink

FehervariHirek logo

Fonix logo

OKK logo

KNyKK logo

Velence logó

2019. szeptember 23. hétfő 15:51,
Tekla és Líviusz napja van.

Időjárás

 
A weboldalt készítette Máté Gábor Főszerkesztő: Mátay Balázs, Kapcsolat: info@media24.hu. Admin: admin@media24.hu.