Szent István székesfehérvári koronázásának újabb bizonyítékát ismertette előadásában dr. Szabados György történész a székesfehérvári Városháza Dísztermében Siklósi Gyula régészprofesszor emlékére rendezett tudományos konferencián, amelynek keretében régészek, történészek, építészek osztották meg legújabb kutatásaik eredményét Székesfehérvár Árpád-kori szerepéről. Mint mondta, István királlyá koronázásának helyszínéről történetírásunk nem alakított ki közmegegyezést. Laskai Osvát XV. század végi közlése nyomán a Székesfehérvárott végbement koronázás vált elfogadottá, ám IV. László király egyik 1274-ben kelt oklevelére hivatkozva újabban inkább Esztergomot szokás megjelölni a szertartás helyeként.
 
- Noha a forráskritika gyakorlata szerint egy késő-középkori ferences hitszónok aligha vetekedhet egy Árpád-kori királyi kancellárián kiállított oklevéllel, most mégis Laskai Osvát híradását kell hitelesnek elfogadnunk, mert az események logikai rendje is emellett szól. Orseolo Péter fehérvári koronázásáról van korai adatunk. Az István-i politikát felújító I. András számára a német hűbért vállalt nőági rokon egy ily fontos legitimációs kérdésben nem teremthetett követendő példát, ezért István esztergomi koronázása esetén I. Andrásnak oda kellett volna visszatérnie; ehhez képest őt is Székesfehérvárott koronázták. – hangsúlyozta dr. Szabados György, aki a témát körüljárva bizonyította azt, hogy Szent Istvánt 1000 végén a Szűz Mária-bazilikában koronázták meg, amelynek építése így 997 és 1000 közé keltezhető.
 
A nagy érdeklődés mellett lebonyolított ülés résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Mint mondta, Siklósi Gyula tevékenysége a múltról szólt, de nagyon is szolgálta Székesfehérvár jelenét. Kutatásaival üzent a jövő számára is, hogy mit jelent fehérvárinak lenni, mit jelent az a több mint ezeréves történet, amellyel e város bír.
 
(Fotó: Molnár Artúr)