Nálunk inkább szezonális „divatsportág”, a világ sok más részén a napi egészséges életmód része, Európa északi országaiban, kiváltképp Finnországban pedig szinte kultikus tevékenység, minden családban olyan természetes, mint a tisztálkodás vagy az étkezés. Valójában mi is az igazság? A finnek kicsit túldimenzionálják, túlértékelik a szerepét a 90-100 fokos izzadásnak és a vele járó jéghideg csobbanásnak, vagy mifelénk alulértékelt?

A válasz egyértelmű: északi barátaink állnak közelebb az igazsághoz. Hogy miért is? A szaunázásnak számtalan előnye van, a magas hőfokon ugyanis elpusztulnak a baktériumok, a vírusok, gyorsítja az anyagcserét, és a méregtelenítés folyamatát, továbbá remek stresszoldó és a bőrünkre is jótékony hatással bír, a pórusok kitágulnak, a hideg víztől összehúzódnak, így rugalmasabb, fiatalosabb lesz a bőr, a feszesség pedig a narancsbőr felszámolásában is kulcsfontosságú. Az élettani hatásokra még visszatérünk, először azonban tisztázzuk, mi is az a szauna és honnan eredeztethető?

A közhiedelemmel ellentétben a szauna, a szaunázás folyamata nem finn találmány, sőt, nem is északi, de még csak nem is európai! Az igazság „odaát” van, Mexikó környékén, ugyanis a közép-amerikai indiánok, maják, aztékok használták először. A törzsek papjai izzasztással gyógyították a betegeket, de a nép testedzésre is igénybe vette - az eredendően agyagtéglából épített - speciális fürdőt. A gőzt egy máglyán tüzesített kő hideg vízzel való leöntésével nyerték. A hőfejlesztő technikát aztán az öreg kontinensen is felfedezték, és egészen a XVII. század végéig használták. Mivel azonban a forróságot nem mindenki a gyógyulásra regenerálódásra használta akkoriban, Európában a papok és az orvosok is egyre inkább ellene fordultak, így a legtöbb országban a háttérbe szorult a szaunázás, kivéve az északi népeknél, akik kulturáltabban és rendeltetésének megfelelően éltek vele.

Újbóli szélesebb körű elterjedésében az olimpiai mozgalom segített a XX. században a két világháború közötti időszakban. Az 1936-os ötkarikás játékokon a finn sportolók az eredményes szereplés zálogának a szaunázást tartották, ezért szálláshelyükön felépíttettek egy szaunát. Az eset felkeltette az érdeklődést, orvosok kezdték vizsgálni a forró kamra hatásait, s a pozitív eredmények nyomán a szauna ismét meghódította Európát, mégpedig igen komoly mértékben, hiszen ma már számtalan változata létezik, országonként, kultúránként váltózó módon.

A legjobb hatásfokkal működő szaunák nem véletlenül Finnországban vannak, ott ugyanis a legkiválóbb minőségű faanyag áll rendelkezésre az építésükhöz, olyan, amilyen nálunk nincs. A kiváló feltételeknek köszönhetően a finneknél szinte minden hétvégi- és családi házban, a társasházakban lépcsőházanként, valamint a munkahelyeken is van szauna.

Sok érdekességgel találkozik ezen a területen az, aki megfordult már a skandináv országban. Én magam, amikor először jártam ott 2001-ben, kértem vendéglátóimtól, hogy vigyenek el egy környékbeli rádió, tévé stúdióba vagy újság szerkesztőségébe. Így kötöttem ki a lappföldi országrész rádió stúdiójában (YLE Lapin Radio) , ahol az érkező vendéget nem egy várakozó helyiségben ültetik le egy ásványvíz mellé, hanem a folyosón található két szauna valamelyikébe tessékelik. Az egyiket kifejezetten a beszélgetésekre, interjúkra érkező vendégeknek tartják fenn, a másikban pedig a megfáradt dolgozók, szerkesztők, riporterek, műsorvezetők kereshetnek felüdülést. Szó szerint két interjú között kiszaladnak a folyosóra egyet szaunázni...

Az már csak hab volt a tortán, hogy a nap végeztével is a szaunában kötöttünk ki, merthogy a 3 szintes társasház 12 lakásának is van két közös szaunája a lépcsőházban. Ahol nálunk kacat- és biciklitároló, ott náluk szauna... A 12 lakástulajdonos 40 perces beosztásokkal este 6-től 10-ig megoldja a családi közös izzadást. A szauna kamra tartozéka egy kis nyírfalomb-köteg, ezzel kezdik csapkodni magukat, amikor izzadni kezdenek. Maguk alá mindig törölközőt tesznek vagy egy kis gyékényszőnyeget, s ülve vagy fekve relaxálnak kilenc-tíz percig. Az első melegedés után egy hideg zuhanyozás (vagy hóban fetrengés) erejéig elhagyják a kamrát, megtörölköznek, pihennek egy kicsit, majd ismét átadják testüket a melegnek. A gyakorlatot általában háromszor ismételik, majd a szaunát végleg elhagyván fél órát pihenéssel, akklimatizálódással töltenek. Ekkor már nem a víz, inkább a sör jelenti a folyadékpótlást…

Mielőtt azonban nagyon leragadnánk a rénszarvasok vidékén és a közel százfokos izzadás alapvető technikájánál, térjünk vissza oda, ahonnan indultunk, a szaunázás élettani hatásaihoz: a magas hőmérséklettel vigyázni kell! Epilepsziások, vese- és súlyos szívbetegek, heveny ízületi gyulladásban szenvedők nem is vehetik igénybe. Ugyanakkor segít a lappangó betegségek felszínre kerülésében, legyőzésében, hiszen felerősíti a szervezet öngyógyító képességét. A hőfokváltozás edzi a bőrünket, élénkíti testünket, szellemünket, erősíti idegrendszerünket. A melegben kitágulnak a pórusaink, könnyebben távoznak a salakanyagok, a hidegben összehúzódnak bőrünk pórusai, elzárván az utat a baktériumok és vírusok elől.

A rendszeres szaunázással elejét vehetjük a vissza-visszatérő légúti megbetegedéseknek, s jó kondícióban tarthatjuk magunkat. Nem árt tudni, hogy szervezetünk állapotán már a havi egyszeri szaunázás is sokat segíthet, s ha mellette figyelünk életmódunkra, egészséges táplálkozásunkra, csak profitálhatunk belőle.

Szavazás

Mi a legfontosabb, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
  • Votes: (0%)
Total Votes:
First Vote:
Last Vote:
 
 

Kiemelt partnereink

FehervariHirek logo

Fonix logo

OKK logo

VelcompGarage mini

KNyKK logo

Velence logó

2018. április 25. szerda 20:09,
Márk napja van.

Időjárás

 
A weboldalt készítette Máté Gábor Főszerkesztő: Mátay Balázs, Kapcsolat: info@media24.hu. Admin: admin@media24.hu.